Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
788 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA rében az országbírónak — mind Wesselényi nádorral, mind az uralkodóval megegyezve — azt is sikerült elérnie, hogy Zrínyi posztját ő vehesse át.11 4 így 1664-ben mindvégig Nádasdy volt a Dunántúlon a nádor országos főkapitányi jogkörének ellátója. Ezzel a katonáskodáshoz egyébként kevéssé értő országbíró a török háború második esztendejében a dunántúli kerületi főkapitány, Batthyány Kristóf felettese lett! Ráadásul Nádasdy a Dunántúl katonai irányításáért folytatott különleges küzdelmét a művészeti reprezentáció segítségével is kifejezésre juttatta. Mégpedig nem is akármilyen módon, hiszen e hatalmi rivalizálás közepette rendelte meg a győri ferences templom számára Jan Thomastól a 17. századi Magyarország barokk festészetének egyik főművét, a nevezetes Köpenyes Madonnát - miként ezt nemrég Buzási Enikő részletesen feltárta.11 5 Ez ugyan Nádasdy katonai szerepét, illetve ezzel kapcsolatos célkitűzéseit a valóságosnak sokszorosára nagyítva mutatta be, mégis szemléletesen fejezte ki, hogy az országbíró kit tartott a Dunántúl vezéralakjának, illetve a Magyar Királyság arisztokráciájában az országos és regionális politikai hatalom egyik, ha nem a legfőbb képviselőjének. A Nádasdy család a 16-17. századi országos és regionális politikában Fenti vizsgálatainkat érdemes az általunk végigkövetett eddigi két fő szempont tekintetében a 16-17. század egészére vonatkozóan is összegeznünk. Miként arról a 2. táblázat tanúskodik, Nádasdy Tamásnak a magyar politikai elitbe való bekerülése (1536) és Ferenc országbíró 1670. évi lefogatása között a Nádasdy család a világi elit hierarchiájában stabilan az első tízben foglalt helyett. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a statisztikai adatok természetesen nem tükrözhetik teljes pontossággal a mindenkori valós hatalmi erőviszonyokat, véleményünk szerint az mégis önmagáért beszél, hogy e 135 esztendőben csupán 59, a családtagok kiskorúságát nem számítva pedig mindössze 29 olyan év akadt, amikor az első kilenc-tíz magyar országos főméltóság között ne lett volna Nádasdy-családtag. Sőt, a 135 esztendő szinte kereken felében (67 évben) mindig az első öt főméltóság között szerepeltek a família tagjai - ami az igen kevés fiú-utód ismeretében még inkább kiváló teljesítménynek tartható. Az 1570-1580-as és 1610-1630-as évek — mint láthattuk, jól megmagyarázható — átmeneti pozícióvesztését mindkét esetben viszonylag gyorsan korrigálni tudták, így a család mindvégig a magyar politikai elit csúcsán maradhatott. Bár hasonló vizsgálat ez ideig más magyar arisztokrata családról sajnos nem készült, talán nem túlzás kijelentenünk, hogy a Nádasdyak ezen eredményekkel az elsők között fognak szerepelni. Mindezek ellenére a Nádasdy famíliának még a Dunántúlon is osztozni kellett a különféle hatalmi pozíciókon. Elsőként a régió rendi hadügyeit irányító kerületi főkapitány posztját érdemes vizsgálat alá vonnunk, miként ezt a 3. táblázat jelzi. Ezek alapján egyértelmű, hogy a 16-17. században a Nádasdy 114 Torna K.\ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 146-152. 115 Buzási Enikő-. A Köpenyes Madonna Árpásról: Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból (Meghatározás, datálás, attribúció). Művészettörténeti Értesítő 54. (2005) 245-286.
