Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szőke Zoltán: Magyarország és a vietnami háború, 1962-1975
76 SZŐKJE ZOLTÁN mellett szólt továbbá a budapesti vezetés arra vonatkozó értesülése, hogy Harold Wilson brit kormányfő és Johnson viszonya Vietnam miatt feszültté vált.102 A magyar békeközvetítési akció ténylegesen 1965. június 19-én vette kezdetét. Erdélyi Károly Külügyminiszter-helyettes ekkor tájékoztatta Hoang Bao Son-t, a VDK budapesti nagykövetét Péter londoni útjáról. Erdélyi, Péter nevében megkérdezte Son-t, hogy „mit tartana célszerűnek felvetni" az angolokkal folytatott megbeszéléseken. A vietnami nagykövet megköszönte a tájékoztatást, és megígérte, hogy azt gyorsan továbbítja kormányának, és amint válasz érkezik, közölni fogja.10 3 Ezzel egy időben Szilágyi Béla Külügyminiszter-helyettes fogadta Raymond E. Lisle-t a State Department kelet-európai részlegének vezetőjét. A budapesti amerikai követség feljegyzése szerint Szilágyi kijelentette, hogy a Vietnam miatti kelet-nyugati feszültség nem lehet akadálya a magyar-amerikai kapcsolatok további normalizálódásának.104 A Politikai Bizottság következő, június 22-ei ülésén Kádár arról számolt be, hogy „szigorúan bizalmas tájékoztatást" kapott, amely szerint Hanoi a bombázások felfüggesztéséért cserébe hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni: „Kiegészítő tájékoztatóm volna. Kaptam egy szigorúan bizalmas tájékoztatást olyan belső, bizalmas közlésekről, amit a vietnami elvtársak tettek a szovjet elvtársaknak. Ebben vannak fontos momentumok. Első, hogy a vietnami elvtársak egy részénél megítélésük szerint fennáll a veszélye, hogy a háború tovább fejlődik, s közeledik Hanoi bombázása. Ok ettől tartanak. Véleményük szerint, ha ez a helyzet előáll, akkor új helyzet van és további közös tennivalókat kellene kidolgozni. [...] Ezekből kitűnik, hogy a vietnami elvtársak hívei a politikai rendezésnek. Lehetségesnek tartanák, hogy Észak-Vietnam bombázása szünetelésében tárgyalás kezdődjék az USA és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között. Arra gondolnak, hogy ezt nagyköveti szinten kellene csinálni, s talán Varsóban. Még azt a gondolatot is felvetették, hogy ennek létrehozására valakinek a segítségét kérjék. Először a szovjet elvtársak segítségére gondoltak, de azután felvetették: célszerűbb volna a lengyelekhez fordulni. Ezt a bizonyos politikai rendezést úgy képzelik el, ami azt jelentené, hogy délen a harc folyna tovább. Megmondták, még nem központi bizottsági elhatározás náluk, hogy ilyen tárgyalási elgondolásokat felvessenek, de a közeljövőben ott meg fogják vitatni. A kínai elvtársak nem ismerik ezt az elgondolást, s az ő megnyerésük ehhez nagyon nehéz lesz."105 Feltűnő, hogy Kádár maga is csupán a vietnami elvtársak „egy részére" hivatkozott, amikor Hanoi tárgyalási szándékáról beszélt. Ez a körülmény arra utal, hogy az ingadozó Észak-Vietnami vezetést kész helyzet elé akarták állítani. Kádár ezek után javasolta, hogy az aznap Budapestre érkező vietnami küldöttségnek is vessék föl a két magyar KB-tag hanoi látogatását.10 6 102 L. pl. Incze Jenő londoni magyar nagykövet a Külügyminisztériumnak, „A délvietnami [sic!] helyzet értékelése angol szempontból," 1965. március 5., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, III-1-001330/9/1965, XIX-J-1-j, 108. doboz.; Incze a Külügyminisztériumnak, „Információk a vietnámi [sic!] helyzettel kapcsolatban," 1965. március 26., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, III-1-001330/17/1965, XIX-J-1-j, 108. doboz. 103 Külügyi feljegyzés: „Son vietnami nagykövet látogatása Erdélyi elvtársnál," 1965. június 21., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, IV-147-126/1965, XIX-J-1-j, 107. doboz. 104 U.S. legation in Budapest to State Department, „Joint Weeka No. 26," 27 June 1965, „Political: 2. Deputy Foreign Minister Receives Departmental Representative," NARA, RG 59, Hungarian Relations, POL2-1 HUNG 6/27/65, box 2275. 105 Az MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve, 1965. június 22., MOL M-KS 288.f.5/368.ő.e. p 24-25. 106 Uo. p 3., 28.
