Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 779 lós kamarásmestert (1581-1600) is megelőzte. Sőt, 1583-ban, amikor még nem volt országos főméltóság, a Pozsonyban tartott diétán a tisztséget nem viselő címzetes bárók (barones solo nomine Uno fficiolati), azaz a mágnások (magnates) között az ülésrendben az első helyet foglalhatta el.53 Mindezek után elsőre furcsának tűnhet az állítás, hogy Nádasdy Ferenc akár még ennél is gyorsabb és eredményesebb karrierre lett volna hivatott. Ez előtt azonban különleges korlátok emelkedtek. Ezekre elsőként jól utal az 1. táblázat azon adata, miszerint a törökök elleni hadviselésbe már az 1570-es évek közepétől aktívan bekapcsolódó Nádasdy csupán 43 esztendősen, 1598 júliusában lett dunántúli kerületi főkapitány.5 4 A 16-17. századi négy kiemelkedő Nádasdy-családtag közül tehát korban utolsóként. Ez különösen annak ismeretében feltűnő, hogy közülük vitathatatlanul ő értett legjobban a hadviseléshez. Neve persze többször (1576-1577-ben, 1580-1581-ben) is szóba került a tisztségre,5 5 a Haditanáccsal azonban Nádasdy nem tudott egyezségre jutni. Egyrészt apja nyomdokain haladva a fiatal nagyúr mindvégig talán túlságosan is állhatatosan képviselte a rendek és saját érdekeit akkor, amikor a törökellenes védelmi rendszer szervezete — az udvar és a rendek különleges kompromisszumának köszönhetően — már megszilárdult.5 6 így a Haditanács nem tudta elfogadni Nádasdy azon feltételét, hogy a győri főkapitányság végvárainak egy része (különösen Pápa) — természetesen elsősorban saját rábaközi birtokai védelme érdekében — a kerülteti főkapitány hatáskörébe kerüljön, sőt ott alakíthassa ki generálisi székhelyét és tarthassa csapatait. Mint 1576 végén maga fogalmazott, tisztét „hatalommal és nem pusztán cím gyanánt akarta viselni."57 Másrészt a bécsi hadvezetésnek kedvezett az is, hogy saját muraközi birtokai védelmében a tisztséget — ugyan vonakodva — két alkalommal (1574, 1582) végül Zrínyi György (1574-1576, ill. 1582-1598) vállalta el.58 így katonai pályá-53 Magyar országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. I-XII. köt. 1526-1606. Szerk. Fraknói Vilmos - Károlyi Árpád. (Monumenta Hungáriáé Historica [a továbbiakban MHH] III.: Monumenta Comitialia I-XII.) Bp. 1874-1917. VII. köt. (1583-1587) Bp. 1881. 139.: Nr. II. 54 1598. júl. 20, Bécs. Tudósító- és együttműködésre szólító levél Adolph von Schwarzenberg győri végvidéki főkapitányhoz: ÖStA Kriegsarchiv (a továbbiakban KA), Sonderreihe des Wiener Hofkriegsrates, Bestallungen (Best.) Nr. 671.; Engedelmességre intő levél Batthyány II. Ferenc részére, 1598. júl. 22.: MOL P 1313, A herceg Batthyány család levéltára, A Batthyány család törzslevéltára, Memorabilia Nr. 660.; Engedelmességre intő levél Zala vármegyéhez, 1598. júl. 22.: Bilkei Irén - Turbuly Eva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. I. köt. 1555-1609. (Zalai Gyűjtemény 29.) Zalaegerszeg 1989. 99.: Nr. 610. reg.; vö. még júl. 30-át jelölte ki az Udvari Haditanács beiktatása napjául Sárvárott: ÖStA AVA FHKA HKA Protokolle der Hofkammer (a továbbiakban Prot, der Hofkammer) Exp. Bd. 512. fol. 481. 55 1576-1577: Pálffy G.: A császárváros védelmében i. m. 148-150.; 1580-1581: ÖStA HHStA Hungarica Com. Fase. 385. Konv. A. fol. 184. és uo. Konv. B. fol. 31. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) Történelmi Szemle 38. (1996: 2-3.) 163-217, különösen 192-203. 57 „cum imperio non tantum titulo tenus eo officio fungi." Nádasdy Ferenc Ernő főherceghez. 1576. december 1, Borsmonostor: MOL E 144, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Történelmi emlékek (a továbbiakban E 144, Történelmi emlékek), Belügy (Doboz 1.) fol. 141-145. 58 Pálffy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 269.
