Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
776 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA kat, és állhatatosan kiállt a rendek szabad királyválasztási joga és mindenekelőtt a nádor tisztének mielőbbi betöltése mellett3 3 - az utóbbit ugyanis főként katonai hatásköri problémák miatt 1530 óta Ferdinánd király nem töltötte be. Mindezek ismeretében érthető igazán, hogy 1554. március végén Nádasdy Tamás a nádorválasztáson miért arathatott meggyőző győzelmet két ugyancsak befolyásos nagyúrral, Batthyány I. Ferenccel (1479-1566) és ecsedi Báthory Andrással (fl566) szemben.3 4 Ennek ellenére a világi elit második, majd első képviselője a bécsi kapcsolatok döntő jelentőségével is tisztában volt. Ezért a Habsburg-udvar főméltóságaival jó viszonyt ápolt, Bécsben saját ágenst tartott,3 5 sőt házat vásárolt az Augustinergasséban, mégpedig Károly főherceg, az udvarban oly befolyásos Salmok és az Alsó-ausztriai Kancellária (Niederösterreichische Kanzlei) házainak szomszédságában.36 Nagy formátumára vall emellett az is, hogy azon első magyar nagyurak közé tartozott, akik a nemzetközi viszonyokról való tájékozódás érdekében ún. kéziratos hírleveleket (handgeschriebene neue Zeitungen) rendeltek maguknak.37 Nádasdy Tamásnak élete utolsó két évtizedében a magyar arisztokraták körében így kevés riválisa akadt. Az I. Ferdinánddal kifejezetten jó viszonyban álló, öreg Batthyány Ferenc mellett még közéjük sorolható Báthory András tárnokmester (1544-1554), majd országbíró (1554-1566), Zrínyi Miklós horvát-szlavón bán (1542-1556), majd tárnokmester (1557-1566), illetve az egyházi elitből Oláh Miklós esztergomi érsek (1553-1568) és utóbb királyi helytartó (1562-1568), a nádor egyik legkeményebb belpolitikai riválisa.3 8 A Dunántúlon viszont Nádasdynak közülük csupán Batthyányval és a Muraköz új — ugyancsak ez időben felkapaszkodott — urával (Zrínyivel), illetve Bánffy István királyi étekfogómesterrel (1554-1567) kellett a hatalmon és befolyáson osztozkodnia. Ám Nádasdynak egyáltalán nem kellett panaszkodnia: Egyrészt 1537-től negyedszázadon át a törököktől védett hátországban fekvő Vas vármegye ispánja volt, mely tisztséget azután utódai is mondhatnánk „örököltek".3 9 Másrészt 1542-től 1562. évi haláláig a magyar rendek képviseletében — mintegy három esztendő (1546-1548, ill. 1553-1554) kivételével — ő volt a dunántúli régió katonai parancsnoka. Nádorként ugyanis még azt is sikerült elérnie, hogy a kerületi főkapitányi posztot is ő láthassa el, miközben befolyása részben még a Du-33 Mindezekre újabban Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 252-258. és 280-282. 34 Bessenyei J.: Nádasdyak i. m. 37-38. 35 Vö. Komáromy András: Magyar levelek a XVT. századból. VII-VIII. Sárkány Antal levelei Nádasdy Tamáshoz. Történelmi Tár (1910) 375-104., 517-542. 36 ÖStA AVA FHKA H KA Hofquartiersbücher Nr. 1. (1563), fol. 58v. „Augustiner gassen, Herr Nadasti." A szomszédok (uo. fol. 58v.): „Augustiner gassen, Herr Görg Welczer, Freijhaus; [ezután jön a Nádasdy-ház, majd:] Nieder Österreichisch Canczlei; Graffen von Salm, Jecz der E D. Erczherezog Carl Zu Osterrich behausung; Rö. Ku. Mt. etc. behausung; Augustiner Closter." 37 Barbaries Zs.: A kéziratos „Neue Zeitungok" i. m. 38 Ennek számos aspektusára újabban Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. passim. 39 Engedelmességre intő levél Vas vármegyéhez Nádasdy Tamás kinevezése kapcsán Pekry Lajos helyére. 1537. dec. 4., Graz: MOL E 142, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta publica Fase. 15. Nr. 35.; Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai / Die Obergespane Ungarns 1526-1848. Bp. 1994. 107. (több pontatlansággal), vö. még Hajnik Imre: Az örökös íoispánság a magyar alkotmánytörténetben. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII/10.) 14. és 90.
