Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 773 nek örökös grófja és szabad ura (liber dominus et comes perpetuus castri/terrae Fogaras) címet.19 Bár ez még nem a német mintára utóbb Magyarországon meghonosodó grófi cím (Grafentitel) volt — ilyet elsőként 1606-ban Thurzó György szerzett20 —, hanem egy adott területhez kötődő, azaz késő középkori jellegű grófi cím,2 1 Nádasdy utódai ezt a 16-17. században mindannyian viselték. A magyar politikai elit tagjai pedig e címet mindvégig a legelőkelőbbek között tartották számon, sőt örökletes főnemesi címnek fogadták el, a 17. században pedig a magyar grófi címmel egyenrangúnak ítélték. Miként az 1. táblázat adatai jelzik, az 1498-ban született Nádasdynak az arisztokráciába hosszabb út vezetett. Felemelkedésében több — az eddigi kutatások alapján jól összegezhető — tényező játszott elévülhetetlen szerepet. Egyrészt: 1526 előtt II. Lajos király udvarában teljesített szolgálata, amely a homo nouusok körében általában gyakorinak számított. Itt Nádasdy több éven át a királyi titkárok egyike volt.2 2 E posztja kiváló lehetőséget kínált számára az udvartartás, a kancellária és a diplomácia megismerésére, és persze a kapcsolatteremtésre, azaz hivatali és kapcsolati tőke szerzésére. Másrészt: sokszor hangsúlyozott házassága a férfiágon 1532-ben kihalt Kanizsay család tagjával, Orsolyával.2 3 Ez számára a Dunántúlon 1533/35-ben óriási birtokegyüttest hozott, amelyet mindkét magyar uralkodó (I. Ferdinánd és I. János) is elismert. Ennek köszönhetően Nádasdy a kanizsai, egervári, sárvári, kapuvári és lékai uradalmak birtokosa és így a Dunántúl, sőt Magyarország egyik legnagyobb földesura lett.2 4 Ám Velike, Sztenicsnyák és Vasmegyericse uradalmainak ilyetén megszerzésével komolyabb birtokokhoz jutott még Szlavóniában (elsősorban Kőrös és Zágráb megyékben) is.2 6 Harmadrészt: sokrétű tisztségviselése és országos ismertsége. Királyi titkárként ugyanis Nádasdy többször járt diplomáciai megbízatásokban, majd 1527-től 1529-ig Ferdinánd király budai várnagya és az 1528-ban felállított Magyar Kamara tanácsosa, azaz a magyarországi pénzügyigazgatás egyre alaposabb ismerője volt.2 6 E téren tapasztalatait a következő években — Buda 1529. évi török elfoglalása miatt — Szapolyai János király (1526-1540) pártjára kényszerülve, az ő kincstartójaként és alkormányzójaként (1530-1532) gyarapította.2 7 Ekkor ismertsége 19 MOL E 148, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Neo-regestrata acta Fase. 623. Nr. 1. (1541. febr. 1, Bécsújhely) 20 Uo. Fasc. 828. Nr. 16. (1606. ápr. 10, Prága, eredeti); MOL A 57 Libri regii 5. köt. p. 739. (másolat); ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten D-T 143, fol. 54. (fogalmazvány) Feldolgozására külön tanulmányban kerül sor. 21 Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Bp. 1900. főként 212-256. 22 Kubinyi András-. A királyi titkárok II. Lajos király uralkodása idejében. Gesta 6. (2006: 1. sz.) 3-22, itt 14, 21. 23 Bessenyei J.: Nádasdyak i. m. 26-28. és Péter Katalin-. Házasság a régi Magyarországon. 16-17. század. (Múltidéző zsebkönyvtár) Bp. 2008. 134-135. 24 L. még részletesebben a regionális birtokviszonyokat elemző alfejezetben. 25 Erre 1. Varga Szabolcs e számbeli tanulmányának Nádasdy Tamás szlavóniai birtokai című alfejezetét. 26 Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr 2008. 477-479. 27 Szakály Ferenc-. Vesztőhely az út porában. Gritti Magyarországon 1529-1534. (Labirintus sorozat) Bp. 1986. 64-67. stb.
