Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
772 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA vottainak korabeli jegyzékei,1 4 különféle praecedentia-viták és a királyi adománylevelek méltóságsorai tanüskodnak.1 5 A dunántúli hatalmi viszonyok egészének tekintetében három tényezőt vettünk figyelembe. Egyrészt, hogy ki, mikor és mennyi ideig töltötte be a dunántúli kerületi főkapitány (lat. partium regni Hungáriáé Transdanubiarum, ném. Kreisgeneral in Transdanubien) tisztét, aki 1542-től a 17. század végéig az egész régió rendi hadügyeit irányította.16 Másrészt a mindvégig magyar nagyurak vezette három nyugat-dunántúli megyében (Sopron, Vas és Zala) mely családok tagjai és milyen hosszú ideig birtokolták a főispáni tisztséget. Harmadrészt természetesen figyelembe vettük az egyes arisztokrata családok dunántúli birtokainak nagyságát is, még ha erre vonatkozóan hiányosak is az eddigi kutatások és saját eredményeink. A Nyugat-Dunántúl nemesi társadalmának, azaz az említett vármegyék vezető köznemesi rétegének a Nádasdy családdal való kapcsolata területén ugyanakkor elsősorban Sopron és részben Vas megyékre koncentráltunk, amit a jövőben — a 17. századi birtokviszonyokhoz hasonlóan — elsősorban zalai és vasi alapkutatásokkal szeretnénk tovább folytatni. Királyi titkárból a Magyar Királyság nádora: Nádasdy Tamás felemelkedése1 7 A család felkapaszkodása a magyar arisztokráciába Nádasdy Tamás nevéhez köthető, aki az 1526 utáni évtizedekben a 16. századi Magyarország egyik legmeghatározóbb politikusává vált. O kétféle módon is biztosította helyét az ország politikai elitjében. Egyrészt, hosszabb szolgálat után, 1536. szeptember 6-tól országos főméltóság, nevezetesen tárnokmester lett,1 8 és így Magyar Királyság világi elitjében — nádor már jó ideje nem lévén, a királyi helytartó és országbíró posztját együttesen betöltő Thurzó Elek, illetve a frissen távozott Keglevics Péter báni helytartó után — a 3. helyre került. Másrészt, bizonyos korábbi előzmények után, 1541. február l-jén — Majláth Istvánnal és Szalay Jánossal együtt — I. Ferdinánd királytól végleg megkapta a Fogaras várának/fóldjé-14 „A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században" című kutatási projekt figyelemre méltó, új eredményei http://archivum.piEir.hu/arisztokrata/ (a letöltés ideje: 2010. május 15.) mellett 1. még Tatjana Guszaroua: A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői. Levéltári Közlemények 76. (2005: 2. sz.) 93-148. 15 Egy szemléletes példa a Magyar Tanácsban elfoglalt ülésrendvitára 1576 elejéről: OStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA), Ungarische Akten (Hungarica), Comitialia (a továbbiakban Hungarica Com.) Fase. 384. Konv. A. fol. 35-36. (1576. jan. 18.), említése: Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 277.; A királyi adománylevelek méltóságsorait elsősorban a grófi és bárói címadományokból (vö. Pálffy G.\ Utak az arisztokráciába i. m.), illetve a Királyi könyvek különféle adományleveleiből használtuk: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); A 57, Magyar kancelláriai levéltár, Libri regii (a továbbiakban A 57 Libri regii) főként 1-15. köt. passim. 16 Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból") Történelmi Szemle 39. (1997: 2. sz.) 257-288., itt 269-270. 17 Nádasdy Tamás pályájának monografikus feltárásával még adós a kutatás. Az eddigi figyelemre méltó eredeményeket 1. a 2-3. jegyzetben. Az ott idézett munkákra az alábbiakban csak konkrét esetekben hivatkozunk. 18 Veres Miklós: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék 1526-1849. (A MOL kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet 2.) Bp. 1968. 103.
