Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Fenyő István: Magyar szónokok és statusférfiak
MAGYAR SZÓNOKOK ÉS STATUSFÉRFIAK 653 ködött.1 3 Világos után pedig fordított szereposztásban cselekedte ugyanezt: az Ujabb kori Ismeretek Tórának Tóth Lőrinc lett az első szerkesztője, Csengery pedig fáradhatatlan és fontos munkatársa.1 4 Ujabb szerepcsereként pedig Csengery hívta meg Tóth Lőrincet a Magyar szónokok és statusférfiak dolgozótársai közé. Deák Ferenc arcképét feltehetőleg azért bízta rá, mert Tóth Lőrinc már az 1839-1840-es országgyűlésen egy távollevő követeként közvetlen szemtanúja volt a nagy politikus tevékenységének, 1848-ban pedig a Deák vezette minisztériumban dolgozott.1 5 S még egy: Tóth tanulságokban bővelkedő nyugat-európai útirajzát (1844) idehaza minden valamirevaló reformer politikus elolvasta. A kötet másik közreműködőjének, ifjabb Bartal Györgynek nevét ma már szinte elfelejtették. Méltatlanul. Ifjabb Bartal György (1820-1875) a liberális ellenzék tagja volt Tolna megyében Bezerédj István mellett.1 6 1848-ban országgyűlési képviselő, 1849-ben pénzügyminisztériumi osztályfőnök. Világos után két hónapon át fogságot szenvedett. Idősebb Bartal György, a nagyhírű történettudós és publicista fia volt, maga is kiváló szónok és publicista, közel állt a centralistákhoz. 2 Csengery említett, 1850. szeptember 10-i leveléből tudjuk meg azt is, hogy a kötet nem fogja tartalmazni Kossuth arcképét.1 7 Hogy miért nem? Ezt a portrét Csengerynek kellett megírnia, de ő tartott az esetleges félreértésektől: „...A Kossuth nevet én bálványnak tartom — írja apjának —, olyannak, midőn némely szentben tiszteltetik az istenség. De nem veszik-e istenkáromlásnak a fanatikusok a bitor tekintély megdöntését, és viszont nem azok tapsolnak-e meg, kiknek religiója nem az én hitem."1 8 Nem szerepelt a kötetben Kossuth portréjával, de amit róla írt (ekkor, vagy más alkalommal?) fennmaradt. Felfogása azonban családjának sem nyerte meg tetszését. Annyira nem, hogy bátyja egyenesen azt kívánta, bárcsak ne engednék meg a hatóságok a mű megjelenését. Erre utal Csengerynek apjához szóló levele 1851. március 9-én: bátyjának óhaja majdnem teljesült, a múlt héten a munkát elkobozta a rendőrség. Mégis meg fog jelenni, jelentéktelen kihagyások árán.1 9 Lehet, hogy e családi nézet-eltérés miatt hagyta el cikkét a kötetből? 1851. május 15-én végre arról értesítheti az otthoniakat, hogy a Magyar szónokok és státusférfiak megjelent, s hogy ritka könyvnek volt régóta ilyen keletje. Bécsből Jasper, Hügel és Manz kiadók felszólították őt német nyelvű kiadásra, Lipcséből pedig a Gegenwart című folyóirat fordult hozzá ezzel az aján-13 Fenyő István: Csengery Antal és az Újabb Kori Ismeretek Tára. Századok 2009. 3. sz. 751-762. 14 Uo. 15 Uo. 16 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp, 1891. I. k. 925-926. 17 Csengery Antal i. m. 426. 18 Uo. 19 Csengery Antal i. m. 437. A Kossuth-arckép szövege Csengery életműkiadásában: Adalék Kossuth jellemzéséhez. In Cs. A.: Történeti tanulmányok és jellemrajzok. Cs. A. összegyűjtött munkái. 2. bőv. kiadás. Budapest, 1884. II. k. 345-346.
