Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: „Akkor megtudom azon nagy titkot, melyet levélben közölni nem lehet". Deák Ferenc levelei a Batthyány családnak (1845-1865)
624 H ERNÁD Y ZSOLT bíró kötelességévé tette a védelem szerepét.3 6 Látogatási tilalmat is elrendelt. Deákot sem engedték be hozzá, aki ennek ellenére Pesten maradt.3 7 Ez derül ki a következő levélből is, amelyet Deák Batthyány feleségének írt. Batthyányné nem értesült rögtön férje elfogatásáról. Január 2-án Ikerváron tartózkodott gyermekeivel, mikor császári katonák átkutatták a kastélyt és lepecsételték a szobákat. Batthyányné csak Königmayerben bízhatott, aki vállalkozott rá, hogy úti okmányok nélkül felmegy a fővárosba, és értesíti Batthyányi a veszélyről. Kalandos úton, katonai alakulatokat kerülgetve érkezett Pestre január 7-én, de végül nem tudott találkozni a gróffal. 17-én érkezett vissza Ikervárra azzal a hírrel, hogy Batthyány talán már Olmützben van a császárnál, valamint hogy pesti szállásukban és a Károlyi-palotában is császári katonák vannak elszállásolva.3 8 Batthyányné csak 20-án értesült férje elfogatásáról Pesten tartózkodó húga leveléből, amelyben Deák elküldette férje két levelét is.3 9 Carolina szerint úgysem engednék be a börtönbe, ezért nem tanácsolta az utazást, amely valóban rendkívül veszélyes volt. De Batthyányné már 22-én Budán volt, a börtönhöz közeli fogadóban szobát bérelt, és kérvényezte a látogatást Emília leányával együtt. Január 24-én találkozhatott végre férjével, bár csak őr jelenlétében. Két hetet töltött a városban, majd hazautazott a másik két gyermekért. Ezen kívül, valószínűleg férje útmutatása alapján, Batthyányné az örökség és a birtokok ügyeit intézte, számítván a vagyonelkobzásra.40 A visszatérés a fővárosba nem ment olyan gyorsan, mint tervezték, mert a katonaság lepecsételte pesti lakásukat a Cziráky-palotában, a fogadók pedig kaszárnyák lettek. Végül március 10-e táján érkezhetett újra Pestre.4 1 Ezt megelőzően, február 24-én íródott Deák levele, kérve a grófnőt a visszatérésre. Ez valószínűleg válasz volt Batthyányné egy levelére, amelyben aggódott a per, a vagyonelkobzás és a lefoglalások miatt.4 2 36 Károlyi Árpád i. m. II. 128-131., 133-134., 137-139., magyarul: Batthyány Lajos gróf főbenjáró pöre. Vál., bev.: Urbán Aladár. Bp. 1991. 52., 53-54., 225-227. Az osztrák hadi törvények valóban nem engedték ezt meg. Lásd: Barna Attila: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök felségárulási pere a magyar és az osztrák jogszabályok tükrében. In: Pártvezér, miniszterelnök, vértanú i. m. 187-211. 37 Erre az időszakra: Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig. In: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg. 1998. 185-222. 38 Ez valóban így volt. Gróf Károlyi György palotájába Jellacic szállásolt be, de nem volt szívesen látott vendég, hamarosan el is költözött. Batthyányék pesti szállásán a grófnő szobáit végül is nem pecsételték le. Jászay Pál naplója i. m. 102., 131. 39 Batthyány Lajosné visszaemlékezései i. m. 595., valamint Batthyányné jegyzetei. MPRKL Friedreich-gyűjtemény. 40 Ahogyan Batthyányné fogalmazott: azt végeztük, hogy visszamegyek Ikervárra a két kisebb gyermekért, ott is mindenfélét rendbe hozni...". Batthyány Lajosné visszaemlékezései i. m. 596. Erre utal az 1834-ben kelt, gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antónia házassági szerződésén lévő 1849. február 8-i feljegyzés is, mely szerint Fejér megye törvényszéke előtt „ezen házassági szerződés felolvastatván - törvényes elsőség végett betábláztatott." MOL P 879. Batthyány család grófi ága. Házassági szerződés, f. 5.a.-5.b. Lásd még a hátlapra írt, erre vonatkozó német feljegyzést. A szerződést, ezen feljegyzések nélkül közli: Tilcsik György: Zichy Antónia és Batthyány Lajos házassági szerződése. Vasi Honismereti Közlemények 1989. 2. 65-68. 41 Batthyány Lajosné visszaemlékezései i. m. 594-597. 42 Ezt a levelet említi: Ferenczy Zoltán: Deák élete i. m. II. 218.
