Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: „Akkor megtudom azon nagy titkot, melyet levélben közölni nem lehet". Deák Ferenc levelei a Batthyány családnak (1845-1865)

618 H ERNÁD Y ZSOLT tának.5

Látványosan tüntetett férje politikai nézetei mellett, akár az országgyűlésen, akár a pesti színházban vagy bálokban. Támogatta a honi gazdasági kezdeményezéseket, rendszeresen adakozott jótékony célokra, a negyvenes években szalonja a társadalmi élet központja lett. Batthyány gróf kivégzése után emigrációba kényszerült, majd 1856 elején költözött újra haza.6 A következőkben hét Deák-levelet közlünk, eredeti forrásból. Mindegyik levél gróf Batthyány Lajosné hagyatékából származik, amely az idők folyamán szétszóródott vagy megsemmisült. Az itt olvashatóak közül egyet az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz, hat pedig Friedreich Endre piarista szerzetes hagyatékában a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárában található. Friedreich atya egy megírandó Batthyányné monográfiához kapta kölcsön a leveleket, amely végül nem készült el.7 A leveleket időrendben közöljük, átírva mai helyesírás szerint. Elhagytuk az aposztrófokat, cz helyett c-t írtunk. A nyilvánvaló elírásokat kijavítottuk, a mondatokat tagoltuk, ha kellett. Az egyértelmű rövidítéseket szögletes zárójelben feloldottuk. Érintetlenül hagytuk a latin kifejezéseket, és a levélíró által sajátosan használt szavakat.8 Köszönöm Koltai András és Molnár András nélkülözhetetlen segítségét. 1. Kehida, 1845. november 29. Deák Ferenc levele gróf Batthyány Lajoshoz 1845. november 18-án Pesten találkozott a magyar ellenzék 28 vezető egyénisége. Nyilatkozatot írtak alá, amelyben szükségesnek nyilvánították, hogy a liberálisok „álljanak össze", és „az alattvalói hűség, törvény és alkotmány korlátai közt" igyekezzenek kieszközölni mindazt, „mit a haza érdeke kíván". Megállapodtak, hogy megbízzák gróf Batthyány Lajost, Szentkirályi Móricot és Deák Ferencet egy kidolgozandó egységes ellenzéki programalkotás előkészítésével.9 Deák azonban ekkor nem volt Pesten, hanem Kehidán betegeskedett, igen depressziós hangulatban. Batthyány, Ráday és Szentkirályi is írt neki levelet, melyeket Csányi László vitt el Zalába. Kossuth is csatlakozott a levélírókhoz. Mindannyian arra kérték, hogy jöjjön Pestre és segítsen a közös ellenzéki célok 5 Ennek egyik pontja kimondta: „A hazaszeretet felgerjesztésére minden veszélyeztetett nemzetnél hathatós eszköznek tapasztaltatott a nőnem ösztönzése; hogy ez nálunk is mennél elébb fogja fel e dicső szerepet, iparkodni fogunk." Batthyány Lajos gróf programnyilatkozata 1839. december első felében keletkezhetett. A kézirat eddig ismeretlen helyen volt. Lelőhelye: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára (továbbiakban: MPRKL). Friedreich-gyűjtemény. Közli elsőként: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Pest, 1868. II. 127-130. 6 Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajosné i. m. 753-763, Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp. 2007. 90-91. 7 Erre lásd: Friedreich Endre levelét Károlyi Árpádhoz. Budapest, 1932. szeptember 21. MOL P 881. Károlyi Árpád iratai. 8 A forráskiadás alapelveire lásd: Hermann Róbert: Gondolatok a XIX. század közepi források kiadási módjáról. Fons 1998. 1. 153-155, Hermann Róbert: Az 1848-49-es források kiadása. Fons 2000. 1. 151-170. 9 Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás. Századok. 1982. 6. 1193. Lásd még: Ferenczi Zoltán: Deák élete I—III. Bp. 1904. II. 19-24.