Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években
ORTODOXOK ÉS ÚJÍTÓK A PÁPAI ZSIDÓ KÖZSÉGBEN AZ 1840-ES ÉVEKBEN 615 az ő pártjukban vannak. Ezzel kapcsolatban Pap megjegyezte, hogy bár a vagyonos zsidók nagyobbik része Löw mellett van, azt nem lehet állítani, hogy minden Löw-párti gazdag, a másik pártba tartozók pedig mindannyian „proletarius"-ok lennének. Ennek viszont a zsidók belső szabályai szerint azért sincs jelentősége, mert a rabbit nem az adó, vagy a türelmi adókulcs szerint kivetett pénzből, hanem a kóser- és sakterdíjakból fizetik. Mivel pedig az fogyasztási adójellegű, könnyen előfordulhat, hogy egy népesebb család, vagy több legénnyel dolgoztató szegény mester nagyobb arányban járul a rabbi fizetéséhez, mint egy vagyonos, de család nélküli, vagy mesterség nélküli uzsorás, vagy akár háztulajdonos.6 8 Véleménye szerint a közösségen belüli ellentétekre nem lenne megoldás az sem, ha elszakadnának egymástól és két önálló közösség jönne létre, mert két rabbit nem tudnának fizetni és az óriási zsinagóga adósságait sem tudná kifizetni a haladó párt. A vallási előírások pedig nem teszik lehetővé, hogy a zsinagógát felváltva használják, mert a különböző imák és szertartások a nap meghatározott szakához, illetve órájához vannak kötve.6 9 Pap két lehetséges megoldást javasolt főnökének. Egyik megoldás lehet, ha a rabbiválasztást jogszerűnek ítélik és megtiltják a külön pap, imaház fenntartását és fizetését. Továbbá az adósságot mindenki fizesse, de ne a kijátszható fogyasztási adó arányában, hanem a türelmi adókulcs szerint. Aki a döntésnek ellenszegül, vagy háborgat, azt büntessék meg. Másik megoldás, ha Löwöt ismét titkos szavazásnak vetik alá, s ha nem nyerne — amit szinte biztosra vesz — mellőzzék. így a többség újrajárna templomba és a székeket el tudnák adni, ezáltal az építkezés költségeire is meglenne a fedezet. „Nem titkolhatom el ugyan sajnálkozásomat, hogy ez utolsó esetben Löw Lipót, ki Nagykanizsáról, jó állomásáról, ahol amint hallom, köz kedvességben állott, Pápára meghívatott, számos családjával együtt szomorú jövendőnek néz eleibe, mert ha rabbi hivataljából akarata ellen lesz kéntelen kilépni, a divatban lévő nézetek szerint máshol nehezen kap alkalmazást. " Arra az esetre, ha így történne, a kormány kegyelmébe ajánlja Löwöt, hogy a birodalom valamelyik városában szerezzen neki állást. „Csak az igazságnak és méltányosságnak fizetem le tartozó adómat, midőn Löw Lipótot mint éles elmetehetséggel, szép ismeretekkel, jeles előadással, s több nyelvekbeni jártassággal bíró, s minden tekintetben akárhol jó sikerrel alkalmazható egyént Méltóságodnak is tisztelettel ajánlani bátorkodok, politicai szabadelvűségére nézve megjegyezve, hogy ezen szabadelvűsége éppen nem viseli a rögeszméken alapult fanatismus bélyegét, és bármely körülményekhez könnyen simulhatónak mutatkozik."10 A dilemmát végül Löw oldotta fel azzal, hogy 1850 végén elfogadta a szegedi hitközség meghívását és lemondott a pápai rabbiállásról. Kétségtelen, hogy a zsidóság társadalmi fejlődése szempontjából szükséges utat a magyarországi reformer rabbik jelölték ki. A vallást érintő döntéseik segítették elérni ezt a célt. A „kis zsidók" számára, akik identitásuk elsődleges 68 VeML: IV 1. t: Pap János es. kir. megyeíonök jelentése Dőry Gábor es. kir. kerületi főispánnak. Veszprém, 1850. 69 Uo. 70 Uo.
