Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években
610 JAKAB RÉKA gatták, hogy vajon a rabbi a ruháit béléssel hordta-e, amit a vallási előírások tiltanak.5 4 Hirschler elmondta, hogy volt a kezében egy nadrág, melynek bélése volt. Fel is hívta rá Löw figyelmét, aki megvizsgálta a nadrágot és azt válaszolta, hogy az még legénykorából való, majd megköszönve a figyelmeztetést, túladott rajta. Végül azt kérdezték tőle, hogy Löw elmulasztott-e, illetve kiiktatott-e néhány imát az istentiszteleti liturgiából. Hirschler szerint Löw mindent úgy végzett, ahogyan elődei alatt szokásban volt. Hirschlert — miután nem tett a kedvükre való vallomást — Kleinék elvitték az egerszegi rabbihoz is és ott szemrehányást tettek neki, amiért nem azt mondta Löwről, amit ők hallani akartak, azaz nem tett rá terhelő vallomást. Még egyszer elvitték a főszolgabíróhoz, ahol ő azt mondta, hogy soha nem látta még a rabbi arcát szappannal bekenve. A ruhára vonatkozó kérdésre pedig már úgy válaszolt, hogy Löw arcán gúnyos mosollyal azt felelte, hogy 1846-ban ilyen butaságok már nem voltak előírva. Mivel Hirschler kitartott a korábban mondottak mellett, nem adták neki oda a beígért 100 forintot.55 A vizsgálat eredményeként Klein és Toch ellen Pápán eljárás indult. A zsidó községi bíró szavai szerint a két férfi „helytelenül felfogott vallási buzgalmat ürügyül használva" a törvényesen megválasztott rabbi ellen hamis vádakat gyűjtött. A hitközség elöljárói tanúk jelenlétében kihallgatták a két férfit, és miután bűnjelként lefoglalt 12 aranyat is bemutattak, vesztegetés és lélekvásárlás vádjával letartóztatták őket. Pártjuk panaszt tett a kancelláriánál a pápai úriszékre amiatt, hogy vasra verte őket. Az uradalmi ügyész letartóztatásukat és az ellenük hozott ítéletet jogosnak nevezte annál is inkább, mert jelentést kapott Kanizsáról, hogy újabb két „elfajult izraelita" hamis vádakat gyűjt Löw Lipót ellen.5 6 A rabbit hamisan rágalmazók megbüntetésével az ellenlábas párt hangadói egy időre elcsendesedtek. A vármegyei iratok nem tartalmazzák azokat a konfliktusos eseményeket, melyek a közösségen belül továbbra is előfordultak ugyan, de a hatóságok látókörébe már nem kerültek, így nem is vizsgálták azokat. Ezek ugyanakkor továbbra is fenntartották a feszültséget a közösségen belül. Moritz Feitel pápai orvos, a zsidó község elöljárója 1885-ben hosszú visszaemlékezést jelentetett meg Löw Lipóttal kapcsolatos emlékeiről, melyben részletesen írt a rabbi személye körüli korabeli küzdelmekről is. Az iratokból hiányzó események a visszaemlékezésből rekonstruálhatók.57 O a Nagykanizsán 54 A vallási előírások tiltották a gyapjú és a len (t.i. állati és növényi rost) együttes használatát. Itt valószínűleg lenvászonnal bélelt gyapjú ruhaneműről van szó. 55 VeML: IV 1. t: Lobi Hirschler vallomása. Kanizsa, 1846. dec. 21. 56 VeML: IV 1. t: Pápay Miklós uradalmi ügyész előterjesztése a megyei kiküldött bizottsághoz. Pápa, 1847. jan. 12. 57 Moritz Feitel: Reminiscenzen aus meinem Umgange mit Leopold Löw vom Jahre 1829 bis zu seinem Lebensende (1875). Ein Beitrag zur Culturgeschichte. In Commission: S. Schoßberger's Buchhandlung, Papa, 1885. A visszaemlékezés műfajából adódóan igen szubjektív, néhol pontatlan. Feitel egyértelműen a német zsidó közösségekből kiinduló haszkala híve volt. Morvaországban, a kollini rabbinál ismerkedett meg Löw Lipóttal. A rabbi környezete meghatározóvá vált mindkettejük szellemiségére és későbbi szoros barátságukra. Feitel Kőszegen kezdett orvosi praxist, majd pápai származású felesége által került a városba. Itt a gazdagabb zsidó családok körében lett orvos. Barátságukra támaszkodva ő kezdeményezte a modern zsinagóga felépítését, majd pedig Low pápai rabbi-
