Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években
ORTODOXOK ÉS ÚJÍTÓK A PÁPAI ZSIDÓ KÖZSÉGBEN AZ 1840-ES ÉVEKBEN 601 dóbb közösségekben a rabbikkal szemben egyre inkább hasonló feltételeket támasztottak — Esterházy ezekkel a feltételekkel már eleve Löw Lipót rabbivá választását kívánta elérni Pápán, ezért a nyelvtudásáról és publikációiról országosan ismert és népszerű kanizsai rabbira szabta a feltételeket. 1846. június 2-án a két imaházban székkel bíró és az új zsinagógában előjegyzett összesen 206 széktulajdonost névre szólóan meghívták a hitközségi házba a rabbiválasztás lebonyolítására és az új rabbi járandóságának megállapítására.2 7 Az ülésen a rabbi jövedelmét heti 20 pengőforintban állapították meg, azaz több mint évi 1000 pengőforintban, amely jelentős jövedelemnek tekinthető. Ezenfelül megszavazták számára az addig szokásos mellékjövedelmeket is. Elöljárókból, népképviselőkből, kórházi és lelkészi segédekből álló szavazatszámláló bizottságot neveztek ki, majd a szavazati joggal bírók a három jelöltre (Jacob Steinhardt, Mayer Zipser, Löw Lipót) egyenként titkosan szavaztak. Löwöt elsöprő szavazattöbbséggel, mindössze egy ellenszavazattal választották rabbivá.28 Ezután a hitközség vezetői és a népképviselők megfogalmazták a rabbinak átadandó választási oklevelet, aláírták és lepecsételték a hitközség, valamint az uradalom pecsétjével. Az oklevélben megfogalmazták a rabbiállás mellett az iskolaigazgatói tisztséget is betöltő Löw kötelességeit. Ezek közül kiemelést érdemel: a pályázati feltételeknek megfelelően az új rabbitól elvárták, hogy havonta legalább egy szombaton, felváltva magyarul, illetve németül prédikáljon a zsinagógában. Továbbá, hogy az uralkodó és a földesúr születésnapján magyar nyelvű szentbeszédet tartson. A pápai zsidók a rabbiválasztás alkalmából kiállított oklevéllel Nagykanizsán felkeresték Löwöt és ünnepélyesen meghívták Pápára. O, bár tudott a pápaiak megosztottságáról, átvette a megválasztásáról szóló oklevelet. A kanizsainál nagyobb közösség mindenképpen jobb megélhetést tudott biztosítani neki és családjának. Pápára jövetele szándékában az is motiválta, hogy ott új zsinagóga építése és iskolaalapítás volt napirenden, ahol remélhette, hogy a korábban kidolgozott iskolai tanrendjét be tudja vezetni. A kanizsaiak marasztalni kívánták Löwöt. Festetics Leó főispán helyettes is sajnálkozását fejezte ki a rabbi távozása miatt, akiről azt írta a pápai elöljáróknak, hogy „ezen kitűnő egyénben minden tekintetre nézve csak tiszteletre méltó férfiút tapasztaltam, kinek egyéniségéről szemmel látható tettei szóllanak. [... ] A pápai közönségnek szerencséjét eleve jósolom, melyet ha ezen kitűnő férfiút illetőleg megbecsülni tudja, annak megnyerés által örökre alapítva látom."2 9 Hogy Löw megválasztását a pápaiak egy része nem tekintette szerencséjének, azt jól kifejezi, hogy a választási eredménnyel elégedetlen párt hangadói magukat a többség képviselőinek nevezve, az uralkodóhoz folyamodtak sérelmeik orvoslásáért, mellyel a hitközségen belül négy évig tartó viszályt indítottak el. Még a választás lebonyolítása előtt az uralkodóhoz címzett keltezetlen és 27 VeML: IV 1.1: Az 1846. évi hitközségi jegyzőkönyv kivonata, 113. pont. Egy későbbi, keltezés nélküli irat szerint a választást 1846. május 29-én tartották az uradalmi biztos jelenlétében. 28 Uo. 29 VeML: IV 1. t: Festetics Leó levele Adolf Spitzer bíróhoz. Dáka, 1846. aug. 1.
