Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
558 URBÁN ALADÁR lesége háziőrizetben vannak Pál herceg kastélyában, s azt egyedül nem hagyhatják el.171 Az őrizetet december végén feloldhatták, így a herceg Olmützbe látogathatott. Tisztelgett Zsófia főhercegnőnél is, aki hűvösen fogadta. December 29-én azt jegyezte fel naplójába, hogy a herceg zavart volt, s őt ázott pudlikutyára emlékeztette.172 Valószínűleg az olmützi fogadtatás késztette arra Esterházyt, hogy talán már 1849 januárjában terjedelmes nyilatkozatot készítsen, amelyben politikai magatartását, hivatala elvállalásának körülményeit és célkitűzéseit, azok kudarcát összegezte.17 3 Az udvar végül megbocsájtott a hercegnek, mert az emigrációban Szemere az 1852-ben megjelent .jellemrajzaiban" úgy emlegeti Esterházyt, mint aki „mai napig az udvar kegyence".17 4 Végül egy másik minisztertárs véleménye: „Herceg Esterházy azt tette, mit Pestről mondtak és becsületesen végezte is; midőn gondolta, hogy tovább mennek, leköszönt. - Kár, hogy születésével, állásával, diplomáciai ismertségével nem volt önálló jellem, s így míg miniszter volt, hű volt hazájához, de segítségére nem volt."175 Mészáros Lázár emlékirataiban igen kritikusan ítélte meg kollégáit és kortársait. így ezt a kritikus és mégis tárgyilagos véleményt hitelesnek tekinthetjük. * Visszatérve Batthyány és Pulszky kapcsolatára, ezt a miniszterelnök oldaláról is érdemes áttekinteni, jóllehet a miniszterelnök ritkán fordult közvetlenül az államtitkárhoz. Az első ilyen alkalom mindjárt Pulszky Bécsbe érkezése után volt, május 18-án. A levél melléklete az erdélyi főuraknak az unióval kapcsolatos észrevételeit tartalmazta és sürgette azok támogatását.17 6 Július 4-én a minisztertanács nevében Batthyány aláírásával továbbították azt a levelet, amely a kabinet válaszát tartalmazta az osztrák minisztérium június 29-iki kollektív jegyzékére, amely a neutralitás felmondásával fenyegetett. A keményhangú, feltehetően Kossuth által fogalmazott választ címzés szerint a külügyminisztériumnak küldték, de Esterházy június 26-iki nyilatkozata után világos volt, hogy a válasz továbbításával Pulszkynak kell foglalkoznia. A szöveg tételesen is utasítja az államtitkár,t hogy az osztrák minisztériumot a minisztertanács szellemében tudósítsa. Ez a kitétel tehát nem a jegyzék szó szerinti fordítását várta, hanem feljogosította a „fordítót" a szöveg átalakítására. (Mivel fon-171 MTA Könyvtára, Kézirattár. Angyal Dávid másolatai 816/1. 172 Károlyi, Batthyány I. 194. (jegyzet) 173 Andics, Arisztokrácia II. 261-265. A nyilatkozat visszatekint a herceg 1848. március 16-iki szereplésére, amikor neki döntő szerepe volt, hogy Lajos főherceget engedményekre késztették. Erről kijelenti, hogy akkor, vagy Magyarország teljes elszakadása fenyegetett, vagy a „kicsikart koncessziókat" meg kellett adni. 174 Szemere Bertalan, Politikai Jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Okmánytár Ford. Kurucz György. S.a.r. Hermann Róbert és Pelyach István. 1990. 131. Szemere mint volt belügyminiszter emlékezett a történetre, s felidézte, hogy Esterházy a nemzetnek ajándékozta „minden ágyúját". Ld. Urbán Aladár, A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. 1973. 117. 175 Mészáros Lázár emlékiratai. MTA Könyvtára, Kézirattár. Tört. 2r.- 150. I. 33v. A szöveg csonkított változata Mészáros Lázár emlékiratai. S.a.r. Szokoly Viktor. 1867. I. 47. 176 B. iratai 548-549.
