Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
544 URBÁN ALADÁR Visszatérve a külügyminisztérium május közepétől folytatott tevékenységére, elsőként a hadügyeket és a biztonság kérdéseit kívánjuk áttekinteni. Azokat a kérdéseket, amelyek a két birodalomfél között a hadsereget érintették. Esterházy május 13-án közölte Batthyányval, hogy a május 7-én Bécsben nyert ígéret értelmében a király aláírta a rendeletet a Miklós és a Nádor huszárok, valamint egy magyar gyalogezred hazarendeléséről.7 7 Május 16-án Batthyány a prágai szláv választmánynak a kongresszus összehívásáról szóló értesítése kapcsán közölte Esterházyval a kormány álláspontját, miszerint az elkerülhetetlenül adandó engedmények biztosíthatják azt, hogy a galíciaiak a prágai szláv kongresszuson nejelenjenek meg.7 8 Május 15-éről 16-ára virradó éjjel a minisztertanács Hrabovszky péterváradi főparancsnoknak a szerb mozgalom erősödéséről szóló jelentése kapcsán fontos döntéseket hozott. így elrendelték a déli várak háborús készlenlétét, Szeged tájén egy katonai tábor felállítását és az önkéntesek (a honvédek) toborzását. Batthyány tájékoztatta a külügyminisztert a kialakult veszélyes helyzetről, az intézkedésekről. Egyben sürgette a megígért ezredek hazahozatalát, s kérte: tájékozódjék, hogy az osztrák hadügyminiszter kit ajánlana a tervezett tábor parancsnokának. Ugyanekkor azt javasolta, hogy tegyen lépéseket az angol követségnél — s ha célszerűnek látja, az osztrák külügyminisztérium útján is — hogy a jelen helyzetben az angol kormány nagyobb mennyiségű fegyvert engedjen át Magyarországnak.79 Ugyanezen a napon továbbította Esterházy Latour válaszát, aki a Partiumba küldendő katonaság ügyét Puchner erdélyi (szebeni) főhadparancsnok döntésére bízta.80 Május 17-én Batthyány közvetlenül válaszolt Latour levelére, amelyben az a Zalaegerszegen feltartóztatott fegyverek továbbszállításának engedélyezését kérte. Ezt, mivel attól lehetett tartani, hogy azok a felkelők kezére kerülnek, Batthyány nem engedélyezte.81 Május 22-én Batthyány saját kezdeményezésére fordult közvetlenül Latourhoz, tájékoztatva a minisztert, hogy a szerb fenyegetés miatt egy tábor felállítását rendelte el, s a gyors siker érdekében segítségül hívta a székelyeket, s erről az erdélyi főparancsnokot is értesítette.82 A székelyek segítségül hívásáról Latourhoz intézett levelére Batthyány azt a választ kapta — Esterházy közvetítésével — hogy nem ismeri az erdélyi helyzetet, így nem intézkedhet.8 3 Batthyány augusztus 11-én levélben fordult a Bécsben visszatérő uralkodó üdvözlésére a császárvárosba utazott nádorhoz, hogy sürgesse a megígért Porosz herceg gyalogezred hazabocsájtását.8 4 77 B. iratai 404. 78 B. iratai 525-526. 79 B. iratai 523-524. Palmerston semmitmondó válasza ezek szerint nem kedvetlenítette el Batthyányi. 80 B. iratai 532-533. A máj. 23-iki elutasításra uo. 592. 81 B. iratai 538-539. 82 B. iratai 588-689. Batthyány tehát túltette magát az ápr. 22-iki minisztertanácsi döntésen, hogy az osztrák minisztériumokkal csak a magyar külügyminisztérium útján lehet levelezni 83 B. iratai 630-631. A székelyek segítségül hívására uo. 564-567. 84 B. iratai 1035-1036. Láttuk, hogy ezen a napon a gyakorlatilag visszavonult Esterházyhoz fordult Batthyány, hogy a herceg sürgesse a Porosz herceg gyalogezred hazaszállítását. (Ld. 71. jegyzetet)
