Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
BATTHYÁNY LAJOS ÉS A BÉCSI MAGYAR KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 541 Ferenc Károlynál, s véleményét kérték, ő azt tartotta kívánatosnak, hogy ez az ő jelenlétében történjék. Ugyanis a horvát lapok azt terjesztik, hogy a főherceg Jellacic pártfogója. A bán tiltakozására ellátott ettől, hiszen azt csak a főherceg érdekében tartotta volna kívánatosnak. Visszalépett többek között azért, hogy a minisztérium által igényelt kiegyenlítést (kibékülést) ne akadályozza. Mindezt azonban azzal a feltétellel tette, hogy a fogadás nem a bánnak, hanem báró Jellacicnak szól. A levél azt is közölte, hogy betegsége idejére a király az örökös tartományokra vonatkozó hatáskörrel alterego-jának János főherceget nevezte ki, így a magyar országgyűlés megnyitására Ferenc Károly főherceget, mint királyi biztost fogják kiküldeni.57 Június 19-én terjedelmes levélben számolt be Jellacic audienciájáról, ahol a király az előre meghatározott szöveget olvasva marasztalta el az engedetlent. Aznap Ferenc Károly főherceg fogadta a horvát küldöttséget, de csak mint „magánosokat". Az audiencia után Esterházy tárgyalt Jellaciccsal, aki — szavai szerint — a horvát-magyar ellentéteket a kölcsönös félreértésből eredendő ingerültségnek tulajdonította. Egyben kifejezte készségét a János főherceg közbenjárásával megvalósítható kiegyenlítésre, amelynek érdekében minden ellenséges magatartást fel kellene függeszteni. Jellacic feltételeket is soroló szándékát méltányolva a herceg azt javasolta a kormánynak, hogy ne hozzák nyilvánosságra a király által felolvasott elmarasztaló szöveget, hiszen az csak az ő jelenlétében hangzott el.5 8 Esterházy június 20-án azt közölte, hogy megvárja még június 15-ei levelére a választ (ti. hogy ki nyissa meg az országgyűlést), majd más fontos feladata nem lévén, június 24-én Zsedényi tanácsos kíséretében elhagyja Innsbruckot. Teszi ezt azért, hogy jelen lehessen a pesti országgyűlés megnyitásán, illetve, hogy lépéseket tehessen a horvát kiegyenlítés érdekében. Ha olyan tárgyak adódnának — ami nem várható — Pulszky államtitkár ide sietne, akinek Bécsben tartózkodása egyébként szükséges.5 9 Herceg Esterházy június 21-én neheztelő levelet intézett Batthyányhoz, mert — mint Pulszkytól értesült — a kormány közzétette a Jellacicot minden hivatalától felfüggesztő manifesztumokat, - miközben június 10-én János főherceg közbenjárását kérte.6 0 Ez a két dolog merőben ellentétes, amellett felingerli Jellacicot, aki a manifesztumok végrehajtásának fegyveresen fog ellenállni, „sőt hazánk határain is átléphet". Ezt a hibát egy magához Jellacichoz intézett nyilatkozattal lehetne korrigálni, közölve, hogy az eddigi ellene folytatott 57 B. iratai 748-749. 58 B. iratai 758-760. Esterházy javaslatához, hogy ti. ne fokozzák a horvátok ingerültségét, érdekes a herceg máj. közepén készült memoranduma (ld. A 45. jegyzetet), amely arról is szólt, hogy szerinte a horvátok mozgalmát nem az udvar szítja, a magyar kormánynak a határőrvidékkel kapcsolatos politikájának a következménye. 59 B. iratai 764-765. Ponsonby kissé megkésve, június 29-én jelentette Palmerstonnak, hogy Esterházy Pestre készül, hogy megakadályozza azokat az intézkedéseket, amelyek a horvátokkal háborúhoz vezetnek. Haraszti, Külpolitika 126. 60 A jún. 10-i dátummal ellátott manifesztumok Pap Dénes, Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. 1868. I. 186-191. Batthyány jún. 15-én adott utasítást azok megjelentetésére B. iratai 798. Az ellenjegyzés nélküli manifesztumokat a Közlöny június 18-án közölte.
