Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 515 sét.4 9 S tudjuk, hogy Kossuth 1848 tavaszán — igaz, csak a megyei önkormányzatok kebelén belül — de lehetségesnek tartotta az általános választójog életbeléptetését.50 Kossuth szerzősége ellen szólhatna az, hogy a munka kézirata ismeretlen; ám ugyanez a helyzet a „Magyar szózatok" másik, Bábolnai Mihály álnéven megjelent darabjával, amelynél viszont a korszak szakértői egyaránt biztosra veszik Kossuth szerzőségét, noha ennek az értekezésnek a kézirata sincs meg.5 1 Az Ellenőr szerkezete Nem tudni, hogy az „Ellenőr" szerkezete mikorra vált véglegessé. Az egyes írások többsége mellett nem található ott a megírásuk dátuma. A közölt versek közül pld. Vörösmarty három költeményét a kritikai kiadás is csupán az Ellenőrben történt megjelenés alapján datálja 1847-re.5 2 A kötetben szerepelt az 49 „S ha erre nézve tisztába vagyunk, nem vitatom azon elvet, hogy census nélkül adassék választói jog, mert az általános szavazatot jelen körülmények közt nem látom kivihetőnek. Szép ugyan a teória, mely felé lelkem óhajtása is lebeg [kiemelés tőlem - H. R.], de annak alkalmazása lehetetlen. Azt mondom, mihelyt az alapkérdésre [ti a parlamentáris kormányzásra] nézve biztosítva látom az országot, census tekintetében alkuszom; csak egyet nem fogadok el, t. i. a választásnak semmi olyan formáját, mely a kifejlődésnek útjában áll, és megköti a további jogterjesztésnek minél többekre kiáradását." KLÖM XI. 547. 50 Gergely András: Altalános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen). Századok, 139. (2005) 3. 585-610. 01 Magyar szózatok i. m. 219-263. - Kosáry a Kossuth reformkori pályáját bemutató monográfiája első kiadásában még nem foglalkozott vele, ahogy a „Magyar szózatok" többi darabjával sem. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. Barta István sem tulajdonította Kossuthnak ezt az írást a KLÖM XI. kötetében. A „Magyar szózatok"-ban megjelent szövegekből csak Kossuth 1846. aug. 20-i védegyleti közgyűlési előadását említette Kossuth szövegeként. KLÖM XI. 86. Kosáiy a Kossuth-emlékkönyvben már Kossuth álnéven kiadott cikkeként idézi. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos harca a feudális és gyarmati elnyomás ellen. In: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Szerk. I. Tóth Zoltán. I. k. Bp., 1952. 60. Ugyanígy tett az 1949 utáni évek történész „diktátornője" is, aki tanulmányában igen hosszan idézett az írásból. Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején. In: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének i. m. II. k. Bp., 1952. 39-46. E tanulmány önálló kiadásának függelékében pedig az egész szöveget újraközölte. Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején. Bp., 1955. 229-251. A későbbiekre ld. még. Szabad Gy.: Kossuth politikai pályája i. m. 99-100.; Szabad Gy.\ Kossuth irányadása i. m. 90-91.; Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2., bővített és átdolgozott kiadás. Millenniumi Magyar Történelem. Bp., 2002. 357. és 380. 24. jz.; Dénes Iván Zoltán: A konzervatív nemzetiségi tolerancia látszata és lényege. In: Az önrendelkezés érvényessége. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1988. 160-162.; Dénes I. Z.: Liberális kihívásra adott i. m. 176-178. („valószínűleg", ill. „minden valószínűség szerint" Kossuthot nevezi meg szerzőként.) A szöveg eszmetörténeti elemzését ld. Závodszky Géza: „Az eszmék jobbik része". Kossuth Lajos eszmerendszeréhez (1848-ig). In: Szerk. Orosz István, Pölöskei Ferenc és Dobszay Tamás. Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Emlékkönyv Szabad György 70. születésnapjára. Bp., 1995. 206-209.; Závodszky Géza: Nép, nemzet, nemzetiség, állam. Kossuth terminológiája A magyar conservativ párt és nemzetiség című, álnéven írott munkában. In: Kossuth és az egyházak. Tanulmányok. Szerk. Kertész Botond. Budapest, 2004. 157-167. 52 Vörösmarty Mihály összes művei 3. Kisebb költemények III. (1840-1855). S. a. r. Tóth Dezső. Bp., 1962. 157-163. és 525-530. Thomas Moore „Forget not the field..." című versének kézirata időközben előkerült, de dátum ezen sincs. Közli Kerényi Ferenc: Ismeretlen Vörösmarty-kéziratok. Irodalomtörténeti Közlemények, 102. (1998.) 5-6. sz. 785-786.
