Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE 513 ellenzék egyik jeles tagjára, Lónyay Gáborra próbálta terelni a szerzőség gyanúját, hiszen Deregnye az ő birtoka volt.) Ugyanakkor érdekes, hogy az 1847. április 16-i, többször idézett titkos jelentés szerint Kossuth „Örök-Váltság" és „Képviseleti rendszer" címmel is szándékozott cikket írni az évkönyvbe, pontosabban, már meg is írta volna ezeket.3 8 A szakirodalom ezek közül az „Örökváltság"-ot azonosította azzal a fogalmazvánnyal, amelynek kézirata fennmaradt Kossuth hagyatékában. Ebben Kossuth — rávilágítva arra, hogy csak a nép viseli az adózás terheit, ugyanakkor nem rendelkezik politikai jogokkal — azzal érvelt az örökváltság mellett, hogy minél később történik meg az örökváltság, a földesúr annál kevesebbet kaphat a jobbágyszolgáltatások megváltása fejében.3 9 A másik írást a szakirodalom meg nem születettnek vagy elveszettnek tekintette. Jóllehet, „Népképviselet" címmel a Hamburgban 1847-ben megjelent „Magyar szózatok" hasábjain olvasható egy több mint 150 oldalas értekezés; ez azonban Barta István szerint „aligha Kossuth műve."4 0 Miután Barta így vélekedett, a szakirodalom azóta nem is igen bíbelődött azzal, hogy kiderítse a szerző személyét. Egyedül Pándi Pál kísérletezett a szerző beazonosításával. 0 feltételesen Gyurmán Adolfra vagy Irinyi Józsefre gondolt; illetve hivatkozik arra, hogy Gorove Istvánnak is jelent meg 1846-ban egy „Képviselet" című írása, ennek álláspontja azonban kevésbé radikális, mint a névtelen értekezésé.4 1 Gorovét alighanem valóban kizárhatjuk a lehetséges szerzők közül. Gyurmán esetében az szól a szerzősége ellen, hogy ugyanebben az időben fogalmazta meg a maga vitairatát, válaszul Széchenyi „Politikai programm töredékek" című munkájára, s nem tudunk arról, hogy ezzel egy időben másik munkát is írt volna. A jól tájékozott titkos ügynökök jelentéseiben sem utal erre semmi.42 Irinyi valóban szóba jöhetne, azonban éppen az írás névtelensége szól az ő szerzősége ellen. Irinyi 1846-ban Halléban névvel publikálta külföldi úti jegyzeteit, mert a hazai cenzúra olyannyira megcsonkította a művet, hogy az már az érthetőség rovására ment. De ennyivel nem elégedett meg, hanem a kötet elején nyílt levelet intézett Apponyi György grófhoz, a magyar kancellárhoz, amelyben büszkén vállalta az ellenzékhez tartozását, s élesen kikelt a hazai cenzúra 38 KLÖM XI. 279. 39 Közli Viszota Gy.: Széchenyi írói és hírlapi vitája i. m. II. k. 998-1004. 40 Népképviselet. In: Magyar- szózatok. Szerk. Gyurmán Adolf. Hamburg, 1847. 265-410. Barta István megjegyzését ld. KLÖM XI. 279. 79. jz. A kötet megjelenéséről Ferenczy László 1847. nov. 24-én Pestről írott levelében tudósította Wesselényit. Kivonat. MOL P 626. Széchenyi István gyűjtemény. 1847. 555. f. 41 Gorove István: A képviseletről. [1846. március 9.] In: Gattajai Gorove István emlékezete i. m. 166-173. V ö. Pándi Pál: „Kísértetjárás" Magyarországon. Az utópista szocialista és kommunista eszmék jelentkezése a reformkorban. Bp., 1972. 496-497. 42 Varga János: Hallgatásra kárhoztatva i. m. Széchenyi már 1847. márc. 9-én tudott Gyurmán vállalkozásáról, ld. erre Tasner Antalhoz írott levét. Közli Gróf Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte, előszóval és jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. III. k. Gróf Széchenyi István Munkái. V k. Bp., 1891. 50-507. Megjegyzendő, hogy egy rendőri jelentés tudósítása már egyértelműen Gyurmánt nevezte meg a készülő munka szerzőjeként; magáról a munkáról hosszú tartalmi ismertetést is adott. Kolozsvár, 1847. június 15. MOL Informations-Protokolle. No. 426. Kivonat. MOL P 626. Széchenyi István gyűjtemény. 1847. 300. f. - A szakirodalom szerint Gyurmán volt a szerkesztője a „Magyar szózatok" című, 1847-ben Hamburgban megjelent gyűjteménynek.
