Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése

TANULMÁNYOK Hermann Róbert AZ „ELLENŐR" - EGY ELLENZÉKI ZSEBKÖNYV SZÜLETÉSE Amikor 1846. november 12-én Keglevich Gábor tárnokmester szállásán megalakult a Konzervatív Párt, Dessewffy Emil gróf, akit 1846. júniusában a párt megalakulásának előkészítésére kiküldött választmány elnökségével megbíztak, ismertette a párt programját. Az elfogadott programot Desewffy aláírásával, nyomtatott körlevélben küldték szét 1846. november 14-én.1 1847. február végén (az 1845-ben a Helytartótanácsnál kormányhivatalt vállaló) Széchenyi István gróf „Politikai programm töredékek (vagy Politikai Programm. Töredékek)" címmel maga is programadó írással rukkolt elő - amelynek jelentős része nem volt más, mint a vélelmezett ellenzéki program, s e programmal leginkább azonosított Kossuth Lajos bírálata. (A kézirat kisebbik része egyébként már 1846. szeptemberében, tehát a konzervatív pártprogram megszületése előtt készen volt; második feléhez Széchenyi viszont nagyjából egy hónappal ez utóbbi elfogadása után — és annak ismeretében —, december 15-én látott hozzá.) Azaz, a liberális reformellenzék két irányból is nyomás alá került, hogy végre írásos programmal álljon elő - még ha e kétirányú nyomás néha egy irányból jövőnek is látszott.2 Az ellenpárt, illetve Széchenyi programjának közzététele után nagy várakozások előzték meg az ellenzéki program megalkotását is. Deák Ferenc 1847. február végén az őt meglátogató Telei Lászlónak és Kossuthnak amellett érvelt, hogy ne végleges programot alkossanak, csak az alapelvekben állapodjanak meg. „Szerinte ezen nyilatkozatnak vissza kellene utasítni némely, az ellenfél által ellenünk támasztott vádakat, de anélkül, hogy nyilatkozatunk a pecsovics program taglalatává vagy cáfolatává váljék - mert elvkijelentéseinket kellene úgy szerkesztve lenni, hogy a cáfolatot magukba foglalják." Deák azt is tanácsolta, hogy a márciusi ellenzéki konferencián még ne készítsenek programot, hanem csak annak alapelveit állapítsák meg.3

Az ellenzék többsége azonban 1 Közli Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. I. k. Bp., 1981. 206-216. Elemzését ld. Dénes Iván Zoltán: Liberális kihívásra adott konzervatív válasz. Eszmetörténet Könyvtár 11. Bp., 2008. 179-191. és 206-210. V ö. még Velkey Ferenc: „Párt! Szólj, ki vagy!" Politikai önmeghatározások 1846-47 pártprogramjaiban. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1998. 49-72. 2 Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Magyarország Ujabbkori Történetének Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. Bp., 1930. II. k. CLXXICLXXXV, 683-832. Ld. még Varga János: Hallgatásra kárhoztatva. Gyurmán Adolf kiadatlan röpirata. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1985. 5-40. 3 Teleki László - Wesselényi Miklós, Pest, 1847. március vége. (Wesselényi április 3-án kapta meg.) Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, (továbbiakban OSZK Kt.) Levelestár. (Fényképmá-