Századok – 2010

KRÓNIKA - In memóriám Kristó Gyula (1939-2004). Beszámoló Kristó Gyula emlékére rendezett pécsi konferenciáról (Rausch Petra)

502 KRÓNIKA keletkezett korabeli évkönyvek kapcsolatát elemezte. A második előadást Thoroczkay Gábor (ELTE Bölcsészettudományi Kar) tartotta a magyar krónikairodalom kezdeteiről. Prezentációjának középpontjában a krónikakompozíció 80. fejezetének tárgyalása állt, kitérve arra a szakmai vitára, amelyet ezzel kapcsolatban Kristó Gyula és Gerics József folytatott. Rácz György (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) ugyancsak a magyar krónikával foglalkozott, azonban ő a visegrádi királytalálkozóról készült leírást elemezte, ennek keretén belül kitért az elbeszélő szemléletmódjára, és a visegrádi királytalálkozóról a mai napig élő toposzokra. Részletesen taglalta az uralkodók kíséretében érkezők létszámának meghatározási lehetőségeit. A második szekció ülés témáját az újraértelmezések és párhuzamok szolgáltatták. Font Márta elnökletével három előadást hallgathatott meg a közönség. Elsőként Kiss Gergely (PTE BTK Történettudományi Intézet) mutatta be a lengyel egyházszervezet kialakulását és a német egyházszervezettől való kezdeti függését. Ót követte Rokay Péter (Újvidék, Szerbia) előadása Salamon király életének utolsó szakaszát eltérően fenntartó toposzokról, melyek közül elsősorban a horvát területen megtalált sírfelirat és az ehhez kapcsolható ereklye problémáját járta körbe -mintegy válaszként Kristó Gyula lektori véleményére. A szekció utolsó előadója Blazovich László volt (Csongrád megyei Levéltár), aki a Sváb tükörben található, a büntetőjogi intézkedésekről beszélt, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a középkori jogalkotás maitól eltérő megközelítési módját jellemzik. Röviden kitért a Sváb tükör magyar joggyakorlatra tett hatására is. A kormányzattörténet kérdéseivel foglalkozó egységben a középkori vármegyéink problémái kerültek a középpontba. Elsőként Zsoldos Attila szólt az Árpád-kori örökös ispánságok intézményéről, amely a megyékkel kapcsolatos újabb kutatási eredményeit mutatta be: a megszokottnál elterjedtebb jelenségként értelmezve az örökös ispánságot. Ót követte Csukovits Enikő előadása, amely azt a kérdést vetette fel, vajon ismerték-e a későközépkori magyar királyi udvarban az összes vármegyét. Az első nap zárásaként az ország irányításának egy-egy fontos részlete került terítékre Koszta László (SZTE Történettudományi Intézet) elnökletével. Szeberényi Gábor (PTE BTK Történettudományi Intézet) a Száva-vidéki tartományurak - a Babonic dinasztia tagjainak - felemelkedését és helyi működését tárgyalta. Weisz Boglárka (MTA Történettudományi Intézet) a szlavóniai adószedési rendszerről és a helyi adóként szedett királyi jövedelmek konkretizálásának problematikájáról értekezett; a „nyest-adó" (marturina) és „submarturina" kettősét helyezte a középpontba. Az utolsó előadó C. Tóth Norbert (MTA-SZTE kutatócsoport) volt, aki Perényi Imre nádor három alkalommal betöltött helytartói megbízatásáról, az ezt megelőző uralkodói döntésekről, és az ez idő alatt tartott rendi országgyűlésekről beszélt. A konferencia második napján az első szekció a honfoglalás és államalapítás bonyolult problematikáját elemezte. A szekció elnökletét Makk Ferenc (Szegedi Tudományegyetem) látta el. Elsőként Pintér Beáta (Nyitra, Szlovákia) előadását hallgathatta meg a közönség. Historiográfiai problematikát tárgyalt, elemezve a magyar törzsszövetség honfoglalásával kapcsolatos események bemutatását és megítélését a szlovák történetírásban. Tóth Sándor László (Sze-