Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója
KÉSŐ KÖZÉPKORI VILÁGKRÓNIKA A MÁTYÁS-KORI HISTORIOGRÁFIÁBAN 479 feléből származó Lengyel-magyar krónika egész Magyarországra használja a „Sclavonia" elnevezést, 9. fejeztében pedig Imréről mint „dux Slavonie"-ről szól.5 8 Tekintettel arra, hogy a krónika feltételezett létrejöttében Kálmán szlavóniai herceg nagy szerepet játszhatott, bizonyos, hogy ekkora, a 13. század első felére a képzet kialakult, vagy éppen formálódóban volt. Kálmán herceg csapatával együtt vitézül harcolt a tatárok ellen a muhi csatában, s a csatát követően halt bele sérüléseibe. Innen valószínűsíthető, hogy lengyel felesége magával vitte a krónika egy példányát, s vált az népszerűvé Lengyelországban, ahol a szöveg másolati példányai fennmaradtak.59 Maga a krónika, úgy tűnik, Magyarországon ismeretlen maradt, s így itt hatást nem fejthetett ki. A szlavóniai Imre-hagyomány azonban élő maradt, mert Imrét a zágrábi liturgikus kéziratokban, s csakis ott, a 14. századtól így emlegetik,60 nyomtatásban pedig 1511-ből származik erről az első emlékünk.6 1 Igaz, hogy a Szerémség (Sirmium) közigazgatásilag nem tartozott Szlavóniához, ami a Dráva és Száva folyók közötti területre terjedt ki, a hagyomány azonban valószínűleg egy tőről fakadhatott. A német krónikáknak az összehasonlításba való bevonása azzal az előnnyel is jár, hogy még világosabban látjuk, mi az, amit a Johannes de Utino-féle krónikánk a német forrásokból vett át, s mi az, ami attól eltérő, önálló, helyi kiegészítésnek tekinthető. Korábban úgy véltük, hogy a római császárok melletti Ungaria megjelölés szerkesztőnk sajátja. Kiderült azonban, hogy ezek már a „Szász világkrónikában" előfordultak (Antonius starf to Ungeren; Julianus Salvius, keiser gekoren unde to Ungeren-, Maximianus geboren von Ungeren-, Jovianus von Ungeren geboren). Német és latin világtörténetek a 15. században: egy műfaj mindent elsöprő népszerűsége A középkori olvasó és az írott szöveg viszonya alapvetően átalakulta 14. századra. Az írásbeliség — a világi és egyházi hivatalszervezet, a kereskedelem, az egyetemek és iskolák írásbelisége — ezernyi szállal járta át a társadalom egyre szélesedő középső és felső rétegeit. Az írni és olvasni tudás ugyan még mindig igen alacsony fokon állt, de mégis többszöröse volt az évszázadokkal korábbinak. A 15. század végére éreztette hatását a könyvnyomtatás feltalálása, 58 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini 1937-1938. II. 314-315. 59 Erre 1. összefoglalónkat (Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I-II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Az Utószót és a Bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette Szovák Kornél és Veszprémy László. Bp. 1999.2 II. 766-768.), jórészt Ryszard Grzesik (Poznan) eredményei és munkái alapján, legújabban 1. Ryszard Grzesik-, Die Ungarisch-Polnische Chronik - ein Blick des ungarischen Hofes auf die eigene Vergangenheit. In: Die Hofgeschichtsschreibung im mittelalterlichen Europa. Ed. Rudolf Schiefler, Jaroslaw Wenta. Torun 2006. 119-128. 60 Dragutin [Károly] Kniewald: Zagrebaki liturgijski kodeksi, XI-XV Zagreb 1940. 61 Nyomtatott Missale, Venezia, 1511, Petrus Liechtenstein pro Johanne Muer. Értékelését 1. Történelem - kép. Szemelvények a múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Bp. 2000. 152.
