Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez
456 SIMON ZSOLT tantummodo fi. 98 d. 95,5). Véleményünk szerint csak tévedés állhat az egyébként megmagyarázhatatlan könyvelési mulasztás mögött. Batthyány Ferencnek két esetben utalványoztak pénzt, amiben talán a Thurzó Elekhez fűződő barátsága is szerepet játszott:9 4 az első időszakban a haszon felét kapta meg, 792,21 forintot, majd fizetése fejében az uralkodó akaratából a királynak járó haszonból a kamarai kiadások kifizetése után fentmaradó összeg egészét, 918,885 forintot, összesen tehát 1711,095 forintot. Az ezekhez hasonlójellegű kifizetések eléggé elteijedtek voltak Magyarországon, hiszen a kincstár bevételeiből sokszor utalványoztak kisebb-nagyobb összegeket különféle célokra,9 5 és ez nem volt másképp a nova monetat előállító kamarák esetében sem. Szebenben például 1524-ben az űj pénz verésének a hasznából Szörény várának és Szeben falainak a megerősítésére, valamint a kincstár Pemflinger Márkkal szemben fennálló tartozásának a törlesztésére is kellett juttatni.9 6 Eszéken 1524-ban a pénzverde bevételeit nemcsak királyi várak védelmére kívánták fordítani, hanem a boszniai püspök határszéli várainak a megerősítésére is. A visegrádi pénzverde nyereségéből 1524 végén a királyon kívül másvalaki(k) is részesüljek), éspedig jelentős mértékben. Ezt onnan lehet tudni, hogy ott a király egy márka tiszta ezüst után 2,5 forintot kapott, a budai kamarában azonban a király haszna 1523-ben egy márka (tiszta) ezüst után 8,25 forint volt, 1522-ben és talán 1523-ban is egy márka színezüstből vert nova moneta után a kincstár nyeresége a verdeköltséggel együtt 10,5 forint volt.9 7 A zágrábi kiadások szerkezetét tekintve tehát az elköltött pénz túlnyomó többségét (75,9%) az érmék alapanyagainak: az ezüstnek (75,6%) és a réznek (0,3%) a vásárlására fordították. Egyetlen tételben összevont egyéb anyagi költségekre és bizonyos munkadíjak kifizetésére 2,1%-ot költöttek. A pénzverők fizetése 3,5%-os, Batthyány Ferenc emberének és annak familiárisainak adott összegek 2,3%-os részesedést jelentettek, míg utalványozás formájában Batthyány a kiadások 16%-át kapta meg. Az anyagi költségek így a kiadásoknak legkevesebb 75,9%-át, de legfeljebb 78,0%-át emésztették fel, a személyi költségek azoknak 5,8-7,9%-át, az utalványozások a 16%-át. A zágrábi kamara jövedelmezőségének a vizsgálatakor a szlavóniai pénzverde profitrátáját (a profitnak és az összkiadásoknak az arányát j a dénár előállításának csak a pénzreform előtti profitrátájával tudjuk öszehasonlítani, mivel az 1521. és 1525. közötti időszakból ez az érték csak a zágrábi ezüstpénzverésre számítható ki. Abban az esetben, ha Zágrábban a pénzveréshez közvetlenül köthető kiadásokat (8727,56 forintot) mind felhasználták az érmék előállítására, vagyis egyrészt a beszer-94 1525 júniusában kelt végrendeléteben Batthyány barátjának mondta Thurzót, neki ezer forinttal tartozott, két török lova közül a fiatalabbikat ráhagyta és testamentumának egyik végrehajtójának is őt szemelte ki, 1. Középkori leveleink i. m. 111., 115., 117. — 1525 novemberében Thurzó arra kérte Batthyányt, hogy a szlavón tartománygyűlésen kölcsönként szerezzen neki 6000 aranyforintot vagy 8000 forinot régi pénzben, 1. Körmendi missilisek 36. (172. sz.) 95 Néhány példát erre 1. Simon Zs.: A baricsi és kölpényi harmincadok i. m. 868-870. és Uő: Die finanziellen Verpflichtungen der Siebenbürger Sachsen zwischen den Herrschaften von Sigismund von Luxemburg und Matthias Corvinus (1438-1458). In: Extincta est lucerna Orbis. John Hunyadi and his Time. Ed. Ana Dumitran, Loránd Mádly, Alexandra Simon. (Mélanges d'Histoire Générale. Nouvelle Série I. 2.) Cluj-Napoca 2009. 259-262. 96 Seivert, G.: Beiträge i. m. 194-198., Kubinyi A. : A nagyszebeni pénzverde i. m. 21., 22-23., 24. 97 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 321-322.
