Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez

454 SIMON ZSOLT A kiadások között elsőként az ezüst felvásárlási árát kell említeni. Ezt eléggé szokatlan megfogalmazással a pénzverők fizetése utáni rovatban könyvelték el (Pro capitali pecunia sine emptione cupri excepti, ut continet registrum capitale; Pro capitali summa pecunie deducuntur iuxta capitale registrum). Összesen 7855,82 fo­rintot költöttek nemesfém beszerzésére (lásd a 3. táblázatot). Hogy ez mennyi tiszta ezüstöt jelentett, azt csak megbecsülni tudjuk, de azt is csak tág határok között, ugyanis egyrészt nem tudjuk, hogy a zágrábi kamara mennyit fizetett egy márka ezüstért, az általunk ismert árak pedig egymásnak ellentmondóak és ráadásul bizony­talanok is: a selmecbányaiak 1521. augusztusa után 8 forintos árat szerettek volna el­érni, 1522. első felében a körmöci kamara 7 forintért vásárolta az ezüstöt, az 1523. évi országgyűlés pedig 6,5 forintban szabta meg a beváltási árat, de ez utóbbi Hermann Zsuzsanna szerint a gyakorlatban csak minimális ár volt, amelyet csak erős fenntatásokkal lehet elfogadni átlagos árnak és ebből kifolyólag úgy vélte, hogy még mindig nagyon óvatosak vagyunk, ha 7,5 forintos árral számolunk; végül azt sem le­het teljes bizonyossággal megmondani, hogy mindezek az adatok 16 vagy pedig 15 la­tos ezüstre vonatkoznak-e (Hermann Zsuzsanna szerint az utóbbira).92 Ezekkel az árakkal számolva Zágrábban legkevesebb 920,60391, de nem több mint 1133,05096 márka tiszta ezüstöt szerezhettek be. Másrészt a tiszta ezüst mennyisége azért sem deríthető ki, mert ehhez dénárok beváltása révén is hozzá lehetett jutni, és az érmék, illetve az egyéb formában beszerzett ezüst arányát a számadásunk nem mondja meg; az 1523. évi diétán megszabott árfolyamon elvileg 714165,5 régi dénárt lehetett vásárolni, de a beváltási ár 1525-ban valószínűleg már magasabb volt, mint két évvel korábban. A nova moneta másik alapanyagára, a rézre 36 forintot áldoztak, amiért — az 1525. évi brassói árral számolva9 3 — 1194,02985 márka rezet lehetett vásárolni. Mivel a vásárolt ezüst mennyisége nem állapítható meg, nyilvánvaló, hogy a fentebbi ada­tokból a Zágrábban vert érmék pénzlábát nem lehet kiszámítani, de további bizonyta­lansági tényező, hogy arról sem lehetünk meggyőződve, hogy a vásárolt fémeket mind felhasználták. A kamarának még egyéb anyagi kiadásai is voltak: fát, szenet, vasat, acélt és sót vásároltak, továbbá „egyéb különféle dolgokra" (ad alia diversa facta) adtak ki pénzt, amelyeknek az összegét azonban nem tudjuk meghatározni, mert egyéb, személyi költségekkel összevonva szerepelnek a számadásban; ezekre összesen 220,835 forintot áldoztak. 92 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 317-319. — A nova moneta után vert pénzből 1526 utolsó hónapjaiban egy mázsa 15 latos ezüstért 6 forintot fizettek, a 16 latos nemesfémért 6,8 és 7,65 forint közöti összegeket, 1. uo. 319. 93 Májusban és júliusban két részletben két font híján három negyed-mázsa (quartal) rézért 4,4 forintot fizettek, egy mázsa réz ára tehát 6,03 forint volt, 1. Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt. I. Band. (Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen 1.) Kronstadt 1888. 603, 608.

Next

/
Thumbnails
Contents