Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez

450 SIMON ZSOLT fizetése után fentmaradó összeg a király hasznát képezte (ez az első rész utolsó bejegyzésből derül ki: Summa lucri regie maiestatis in toto focit [...]). Ez a rész két részre oszlik, amelyek a február 20. és április 14., illetve az április 15. és augusztus 3. közötti időszakokra vonatkoznak. A két periódust minden bizonnyal azért különítették el a számadásban, mert április 15-én az alábbi bekezdésben részletezendő változás állt be a kamara vezetésében. A forrás végén, címmel elkülönítve könyvelték el a király hasznából eszközölt pénzbeli kiadásokat (.Exitus lucri regie maiestatis). A számadásból megállapíthatóan a zágrábi verde az első periódusban kettős vezetés alatt állt, nevezetesen a Thurzó Elek kincstartó, illetve Batthyány Ferenc megbízottainak az irányítása alatt: a cím szerint a pénzt Thurzó, illetve Batthyány emberei (homines) verették, az ezüstöt és rezet is az első időszakban két részről adták (per utramque partem). Ok azonosak lehetnek az 1524. októberi oklevélben a kamara vezetőiként feltűnő prefektusokkal iprefecti), de a kétféle szóhasználat fokozotabb óvatosságra int ebben a kérdésben. A második periódusban a pénzverést egyedül Batthyány embere (homo domini Batthyany) irányította, mert akkor mái- csak ő szolgáltatta a fémeket az olvasztáshoz. Úgy véljük, hogy ennek az lehetett az oka, hogy Batthyány Ferenc a 1525. március 12-én megkapott horvát-szlavón-dalmát báni tisztség felével8

5

együtt megszerezhette a zágrábi kamara irányításának másik felét is, és era-Mohács utáni források alapján, 1. Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. (Habsburg történeti monográfiák 2.) Bp. 2008. 33-34. 85

DL 101 835. Kiadását 1. D. Gy. [Dongó Gyárfás]: A báni tiszt jogfolytonossága II. Lajos és I. Ferdinánd korában. Történelmi Tár 1899. 317-318. (Ugyanazon nap a király megígérte, hogyha Batthyány Ferenc valamilyen oknál fogva nem foglalhatná el a bánságot, fenntartja neki a pohárnokmesteri tisztséget addig, amíg arról le nem köszön, uo. 318-319.). Batthyány 1533-ig viselte a báni tisztséget, az 1527. júl. és 1528. jan. közötti időszak kivételével, 1. Pálffy Géza: A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI-XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 122. (2009) 324. Ugyanitt megtalálható Batthyány (főleg a mohácsi csata utáni) tevékenységének bemutatása: uo. 323-326. Köszönöm a szerzőnek, hogy tanulmányát még kéziratként a rendelkezésemre bocsátotta. Batthyány Ferenc 1497. jan. 7-én tűnik fel először a forrásokban (Batthyány Boldizsár fiaként, 1. DL 104 053. Felmenőire 1. a családfáját: Rácz György. A Batthyány család a középkorban. In: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. Szerk. Nagy Zoltán. Körmend-Szombathely 2006. 33.), a mohácsi csata előtt viselt tisztségeit az alábbiakban soroljuk fel: 1514. és 1517. között királyi kamarás (1514., 1515. márc. 6., 1517. febr. 26., ápr. 1„ máj. 17., 28., 1. Nicolaus Isthvanfi: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV Colonia Agrippina 1622. 43. Ijuvenus cubiculo regio affuetus], Középkori leveleink [1541-ig]. Szerk. Hegedűs Attila, Papp Lajos. [Régi Magyar Levéltár 1.] Bp. 1991. 72. [1. sz. jegyz.], DL 101 480., DL 34 454. [ez utóbbi regesztáját 1. Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban. Első közlemény. Levéltári Közlemények 3. [1925] 179.), Iványi Béla: A körmendi levéltár missilis levelei. I. Litterae missiles in tabulario princípium de Batthyány reperibilies. [Körmendi Füzetek 5.] Körmend 1944. [a továbbiakban: Körmendi missilisekj 18. [83. sz.], Középkori leveleink i. m. 71.). 1515-ben és 1516-ban Lajos trónörökös pohárnokmestere (1515. dec. 12., 1516. jan. 22.: Körmendi missilisek 16. [76. sz.], DL 101 490.). Valamikor nem sokkal 1517. ápr. 11. előtt II. Lajos a pohárnokmesterséget BáníTy Jánosnak adta, úgy, hogy említést sem tett Batthyányról. (Szálkái László váci püspök és kincstartó csodálkozva meg is kérdezte az eseménynél jelen levő egyik urat, hogy miért nem említette a király Battyhányit, mire az illető azt válaszolta, hogy ezt ő nem tudja, 1. Jajcza [bánság, vár és város] története 1450-1527. írta: Thallóczy Lajos. Az oklevéltárat szerk. Horváth Sándor. [Codex diplomaticus partium regno Hungáriáé adnexarum. Magyarország melléktartományainak oklevéltára IV] Bp. 1915. 262. Fógel szerint Bánffy János már II. Ulászló alatt is viselte e méltóságot és II. Lajos uralkodása alatt mindvégig, 1. Fógel József: II. Lajos udvartartása 1516-1526. Bp. 1917. 55. [24. sz. jegyz.]). Hamarosan ismét pincemesterként tűnik fel, amely méltóságot, úgy tű-