Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
40 KONRÁD MIKLÓS szakadt Vámbéry esetében éppen ezt tette. A kitérésen túl fennálló, a kitérést mintegy semlegesítő kapocs megnevezésére a kor tudományos diskurzusában mindinkább eluralkodó fajiság fogalma szolgált. A mából visszatekintve a faji terminológia zsidó használata meghökkentőnek tűnhet. A dualizmus korában nem volt az. A „fajtudomány" a 19. században, sőt még a huszadik század elején sem jelentett feltétlen egyet rasszizmussal, illetve antiszemitizmussal.235 Maga a modern antiszemitizmus sem épült vegytisztán faji érvekre, Wilhelm Marr, Paul Lagarde, Eugen Dühring vagy Istóczy Győző zsidóellenessége jelentős mértékben táplálkozott a hagyományos, vallási alapú antijudaizmus elemeiből.236 A keresztényekkel közös kulturális szókincsen élő akkulturált zsidók ekképpen maguk is használták a 19. század végére normatív társadalmi és kulturális paradigmává vált fajiság fogalmát,23 7 sőt, a fajtudomány művelői között nagyszámú (többségében cionista) zsidó tudós volt.23 8 A modern faji gondolat persze magában hordozta a fajok hierarchikus rangsorolását, vagyis a zsidó faj alacsonyabbrendűségének hirdetését, így az sem meglepő, hogy a faji teóriák első szisztematikus kritikusai között is számos zsidó volt.23 9 Magyarországon a neológ értelmiség körében is többen rámutattak a biológiai determinizmust hirdető faji elméletnek a zsidók számára végzetes implikációira,24 0 tagadván akármiféle zsidó faj létezését.24 1 Am többségük mégis használta a zsidó faj fogalmát. Ezt annál könnyebben tette, hogy a fogalom képlékeny volt, a faji elmélet nem képezett egységes, kiforrott eszmerendszert. A magyar liberális politikai szóhasználatban a „magyar faj" általában nem jelentett mást, mint „a magyarul tudó és beszélő elem"-et,242 vagyis a népszámláláskor magukat magyar anyanyelvűnek nyilvánító állampolgáro-235 George L. Mosse: Toward the Final Solution: A History of European Racism. London, J. M. Dent & Sons, 1978. 236 Walter Laqueur: The Changing Face of Antisemitism: From Ancient Times to the Present Day. Oxford-New York, Oxford University Press, 2006. 22. 237 George Mosse: The Influence of the Völkisch Idea on German Jewry. In: Studies of the Leo Baeck Institute. Szerk. Max Kreutzberger, New York, Frederik Ungar Pub. Co., 1967. 81-114. Újraközölve in: Uő: Germans and Jews: The Right, the Left, and the Search for a "Third Force" in Pre-Nazi Germany. New York, Howard Fertig, 1970. 77-115. 238 L. John M. Efron: Defenders of the Race: Jewish Doctors and Race Science in Fin-de-Siècle Europe. New Haven-London, Yale University Press, 1994.; Mitchell B. Hart: Social Science and the Politics of Modern Jewish Identity. Stanford, Stanford University Press, 2000. 239 Yfaat Weiss: Identity and Essentialism: Race, Racism, and the Jews at the Fin de Siècle. In: German History from the Margins. Szerk. Neil Gregor - Nils Roemer - Mark Roseman. Bloomington-Indianapolis, Indiana University Press, 2006. 49-68. 240 L. Palágyi Menyhért: A „race". Egyenlőség, 1891. márc. 20. Melléklet. 3.; Salgó Ernő: A faj kérdése. Egyenlőség, 1896. márc. 27. Ünnepi melléklet. 7-8.; Kóbor Tamás: Czigányok és zsidók. Egyenlőség, 1900. okt. 28. 1-2.; Faj és nemzet a történelem világításában. Magyar Zsidó Szemle 20. (1903) 1.; Stein Lajos: A fajprobléma és a zsidóság. In: Évkönyv. 1911. Szerk. Bánóczi József. Bp., Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1911. (Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai. XXXIII.) 276-307.; Fajkongresszus. Magyar Zsidó Szemle 28. (1911) 241-242. 241 L. Dr. Lázár Béla: Faj és Vallás. Egyenlőség, 1897. jan. 17. 4-5.; Dr. Peisner Ignác: A zsidó nép faji jellege. In: Évkönyv. 1907. Szerk. Bánóczi József. Bp., Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1907. (Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai. XXIII.) 273-278. 242 Ifj. Ábrányi Kornél: Nemzeti ideál. Bp., Légrády, 1898. XXIV
