Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez

Simon Zsolt A ZÁGRÁBI PÉNZVERDE 1525. ÉVI SZÁMADÁSA Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez Az 1521. és 1525. közötti pénzreformról ezidáig mái- többször is írtak, a teljesség igényével megírt elemzés azonban még nem készült a pénzrontásról.1

Jelen tanulmányunk ehhez szolgál adalékul: dolgozatunkban a zágrábi pénzverde 1525. évi működését ismertetjük, a verde számadása és az annak információit kiegészítő oklevelek alapján, bevezetésképpen pedig összefoglaljuk a reformra vonatkozó ismereteinket. A pénzreform Mint ismeretes, a reform lényege az volt, hogy a dénár ezüsttartalmát megközelítőleg a felére csökkentették, de a névértékét megtartották — vagyis pénzrontásról volt szó. Az érme nemesfémtartalma csökkentésének a törvényes mértékét nem könnyű megnyugtató módon kiszámítani, mivel a reform előtti érme — ezt „régi", illetve „rézpénz"-nek (antiqua moneta, cuprea moneta) is nevezték — tömegéről és finomságáról egymásnak ellentmondó adatok maradtak fenn (lásd az 1. táblázatot). A tisztánlátást elsősorban az nehezíti, hogy egyfelől Antonio Burgio pápai nuncius 1526. április 3-án Budán úgy tudta, hogy a reform előtti dénárokat 9 és 10 latos finomságú ezüstből verték, egy márkából 425^428 dénárt készítve. A nuncius szerint a nova moneta után vert dénárok 8 latos öntvényből készültek (egy márkából 428 érme), és mivel ezeket a dénárokat a régi dénárral azonos pénzlábbal tervezték verni,2 ez kellett tehát legyen az antiqua moneta pénzlába is. Evvel egybevág a fentebb idézet szakirodalom azon megállapítása, hogy a régi dénár 8 latos volt. A kortárs lőcsei Konrád Speifogel egy 1 A pénzrontás történetére 1. Stephanus Schönvisner: Notitia Hungaricae rei numariae ab origine ad praesens terapus. Budae 1801. 336-343., Jeszenszky Géza: II. Lajos denárai. Numizmatikai Közlöny 26-27. (1927-1929) [!] 128-142., Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. (Budapest várostörténeti monográfiái 20.) Bp. 1958. 105-116., Peter Ratkos: Die Entwertung der ungarischen Kleinmünze im Jahre 1521 und ihre Folgen in der Slowakei bis 1526. Studia Historica Slovaca 1. (1963) 30-62., Hermann Zsuzsanna: Államháztartás és a pénz értéke a Mohács előtti Magyarországon. (Megjegyzések Thurzó Elek költségvetési előirányzatához). Századok 109. (1975) 305., 307., 310-323., Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich Aladár, Kosái-y Domokos. Bp. 1975.2 133-134. A reformra vonatkozó oklevelek túlnyomó részének regesztáit 1. Huszár Lajos: Á középkori magyar pénztörténet okleveles forrásai. (III. rész). Numizmatikai Közlöny 76-77. (1977-1978) 77-82. 2 Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) I. 1000-1526. évi törvényczikkek. Az 1000-1301 közt alkotott törvényeket fordította és jegyzetekkel ellátta Nagy Gyula. Az 1301-1526 közt alkotott törvényeket fordították és jegyzetekkel ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Az 1000-1526. évi törvényeket magyarázatokkal és utalásokkal kíséri Márkus Dezső. Bp. 1899. (a továbbiakban: CJH) 850. (1526: 34. tc., vö. uo. 832. [1525: 20. tc.]), és jelen tanulmány 65. sz. jegyz-ével.