Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
428 LAKATOS BÁLINT A kancelláriai rutinmunkán túl Kálnai a többi királyi titkárhoz hasonlóan belkormányzati ügykörben is szerepelt, mégpedig királyi kiküldöttként. Az 1526. évi királyi számadáskönyv szerint két alkalommal kapott útiköltséget. Először június közepén Budáról az esztergomi érsekhez, Szálkái Lászlóhoz vitt levelet a királytól. Néhány nappal később már a hadi készülődéssel összefüggésben a kalocsa-bácsi egyházmegye ezüstneműinek összegyűjtésére küldték ki. A kocsiútra és egyéb kiadásaira 12 és fél, második alkalommal 25 forintot utaltak ki neki értékálló, űj pénzben.9 3 A hivatali tevékenység mellett Kálnai udvari jelenlétének más nyoma is van. Titkári munkája mellett ugyanis részt vett a budai humanisták baráti összejövetelein. Ennek tagjai zömmel Kálnai kollégái és munkatársai közül kerültek ki és legtöbbször Iacobus Piso királyi titkár budai házában találkoztak. Brodarics Istvánon kívül például Nádasdy Tamás, Gerendi Miklós, Oláh Miklós és Szalaházy Tamás királyi titkárokat említhetjük,9 4 de 1525 telén például a két sziléziai származású humanista, Caspar Ursinus Velius és Georg von Logau is Pisónál vendégeskedett.95 Kálnai a társaságból különösen Oláh Miklóssal, Nádasdyval, a királyi tanácsosként is szereplő Macedóniai Lászlóval és volt vetélytársával, Gerendivel ápolt baráti kapcsolatot, bár minderre valójában már Kálnai pályájának Mohács utáni egyes — itt most nem tárgyalt — mozzanataiból következtethetünk.9 6 A kört Ursinus Veliusnak egy Kálnai Imréhez inté-93 Engel, J. Ch.: Monumenta i. m. 217. és 230. (Itt a kiadásban hibásan „2 fl. 5" forma szerepel.) 94 Fógel J.: II. Lajos i. m. 74-76., Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Bp. 1935. 242., vö. Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 17. 95 Fógel J.: II. Lajos i. m. 71., 75. (3. sz. jegyz.), Horváth J.: Az irodalmi i. m. 242. 96 Kálnai Mohács utáni pályájára 1. V. Kovács S. : Egy humanista i. m. 664-667. Kapcsolataira 1. Oláh lev. i. m. 1-2. (Kálnai Imre levele Oláh Miklóshoz, 1527. nov. 13., Rendve). Kálnai 1526 augusztusában valószínűleg Budán maradt, de két testvére, István és János is elesett a csatamezőn (Brodericus, St.: De conflictu i. m. 166. [Kallay alakban] és 232. mondat). Kálnai Brodaricsot követve János király oldalára állt, aztán Ferdinánd király támadásakor visszahúzódott Bars megyei birtokára, innen írta fenti levelét. Ebben a Ferdinánd pártján álló Oláhtól kér segítséget, hogy a Ferdinándnak leteendő hűségeskü alól szerezzen számára felmentést, és ha szükséges, kérje meg Nádasdyt és Gerendit is az érte való közbenjárásra, illetve közli vele, hogy Macedóniainak külön már írt levelet az ügyben. Egy esztergomi egyházi javadalommal kapcsolatos nehézséget is említ. Szándéka szerint Czçstohowàba készül zarándokolni. (Elképzelhető, hogy János királyhoz kívánt kiszökni Lengyelországba.) Oláh válaszát nem ismerjük, de Kálnaihoz 1529 és 1533 között írt 17 levelét (1529. máj. 29., Znaim: Oláh lev. i. m. 6-7.; máj. 31., Znaim: uo. 10-11.; 1530. febr. 18., Linz: uo. 44-45.; jún. 10., Innsbruck: uo. 68.; okt. 14., Augusta: uo. 91-92.; okt. 16., Augusta: uo. 92-93.; okt. 29., Augusta: uo. 97-98.; dec. 10., Krems: uo. 117-118.; dec. 16., Krems: uo. 121.; 1531. febr. 2., Krems: uo. 123-124.; febr. 5., Krems: uo. 124.; dec. 30., Brüsszel: uo. 183-184.; 1532. szept. 10., Brüsszel: uo. 241-242.; szept. 27., Brüsszel: uo. 250.; okt. 3., Brüsszel: uo. 252-253. (2 levél); 1533. nov. 29., Brüsszel: uo. 430.) és 1536 és 1541 köi'ül írt verseit igen, 1. Nicolaus Olahus: Carmina. Edd. Iosephus Fógel et Ladislaus Juhász. Lipsiae 1934. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, saec. XVI.) 19-20., 54., 60., 63. sz., valamint Iani Pannonii opusculorum pars altera. (Ed. Samuel Teleki). Traiecti ad Rhenum 1784. (facsimile Bp. 2002.) 330. (téves 1568. évi dátummal). Oláh leveleiben látszólag sikertelenül próbálja Ferdinánd király pártjára állítani. 1530 januárjában Eger elfoglalása után Nádasdy Tamás, ekkor János-párti kincstartó a Ferdinánd-párti egri püspök, Szalaházy Tamás birtokaira kincstartói vagyonkezelőként Kálnait ülteti, 1. Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger 1934. 13.). Kálnai lemond javadalmáról, az egyházi rendből 1533-ban kilép, majd 1536-ban megnősül. (Ebben szerepet játszhatott, hogy ő maradt családja egyetlen férfitagja.) Felesége Apponyi Dorottya, 1. Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században. Győr 2007. (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai - források, feldolgozások 5.) 102. (636. sz.
