Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
IZJASZLAV JAROSZLAVICS KIJEVI FEJEDELEM BULLÁINAK JELKÉPRENDSZERE 391 rülni. Ugyanakkor a nyugat-európai források általában rexnek nevezték Rusz fejedelmeit.11 5 Pusztán a szóhasználatból tehát nem következik, hogy Izjaszlav elutasította volna a Szentszék gyámságát. A pápa áldásával végrehajtott koronázás önmagában egyébként sem jelentette, hogy az újdonsült király automatikusan a Vatikán vazallusává vált. Szent Péter földi helytartója és a világi uralkodók közötti szubordináció jellegét a mindenkori erőviszonyok határozták meg. I. István magyar király fejére a pápa áldásával helyeztek koronát, Magyarország mégsem lett Róma vazallusa. Más volt a helyzet Jaropolkkal, aki Izjaszlav egyetlen törvényesnek ismert házasságából, a lengyel Gertrudától született, de csak a második helyen állt a családon belüli öröklési rangsorban.11 6 Megelőzte őt Szvjatopolk nevű mostohabátyja (utóbb kijevi fejedelem), akinek az anyját Oliszavának hívták.11 7 Rómába csak a katolikus vallású, lengyel és német felmenőkkel rendelkező Gertruda fia utazott el. A kilátástalannak látszó helyzetbe került famíliából neki lehetett egyedül esélye arra, hogy elnyerje VII. Gergely támogatását, és a pápától kapott felhatalmazás erejével hátulról előre ugorjon a trónkövetelők listáján. Vajon Jaropolk katolizált-e? Janyin és az érvrendszerét elfogadók szerint igen.11 8 Ezt a következtetést arra alapozzák, hogy Jaropolk pecsétjének hátlapjára Szent Péter ábrázolása került, ami Ruszban ritkaság számba menő névválasztás. Janyin Szent Oliszavában látja Jaropolk anyjának, Gertrudának ortodox patrónusát, és a fejedelmi bullák közül azokat, amelyek az egyik oldalukon Szent Erzsébet vértanú (Oliszava), a másikon Gabriel arkangyal (Gavriil) képmását tartalmazzák, Gertruda Ruszban használt pecsétjének gondolja. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy Izjaszlav özvegye a bullát olyan időszakban készíttette, amikor a fia védőszárnyai alatt élt Volhíniában. Jaropolk ortodox keresztneve tehát Gavriil volt.119 Janyin utal rá, hogy a fejedelemasszony többször „egyetlen fiam"-nak (unicus filius meus) nevezte a Codex Gertrudianusban Jaropolkot, holott — az akadémikus meggyőződése szerint — Szvjatopolk és a korán elhunyt Msztyiszlav egyaránt a lengyel asszonytól születtek. Erre a szóhasználatra csak akkor lehet elfogadható magyarázatot találni, ha az imák lejegyzésének idején Jaropolk és Gertruda a katolikus felekezethez tartoztak, míg Szvjatopolk megőrizte ortodox hitét. (Janyin feltételezi, hogy a Codex Gertrudianus illusztrációi 1075 és 1077 között készültek Regensburgban, Izjaszlav családjának emigrációja alatt.120 ) Jaropolk katolizálására a római útján került sor, 115 Uo. 333-334. 116 Kucskin, V. A.: „Szú toja zse Kajali Szvjatoplúkú..." i. m. 108. 117 Nazarenko feltételezése szerint Oliszava a fejedelem egyik ágyasa lehetett, 1. Alekszandr V. Nazarenko: „Unicus filius meus": proiszhozsgyenyije Szvjatopolka Izjaszlavicsa i probléma blizkorodsztvennih gyinasztyicseszkih brakov kak insztrument genyealogicseszkovo isszledovanyija. In: Uő: Drevnyaja Rusz na mezsdunarodnih putyah. Moszkva 2001. 570. 118 Natalija I. Scsaveleva: Knyaz Jaropolk Izjaszlavics i hrisztyianszkaja cerkov XI v. In: Vosztocsnaja Jevropa v drevnosztyi i szrednyevekovje. X cstyenyija k 80-letyiju cslena-korreszpongyenta AN SzSzSzR Vlagyimira Tyerentyevicsa Pasuto. Matyeriali k konferencii. Moszkva 1998. 132-136. 119 Janyin, V. L.: Russzkaja knyaginya Oliszava - Gertruda i jejo szin Jaropolk i. m. 158-160.; Uő. Aktovie pecsatyi i. m. I. 130. 120 Janyin, V. L.: Russzkaja knyaginya Oliszava - Gertruda i jejo szin Jaropolk i. m. 157.
