Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 367 delegáció azt is kikötötte, hogy a magyar fél adja át Frigyes 100 ezer forintról szóló azon kötelezvényét, amelynek kiállítására Mátyással szemben az 1477. évi gmundeni békében kényszerült, tartalmát pedig érvénytelenítsék (8. cikkely). Mindezzel szemben Miksát is kötelezték, hogy december 13-ig adja vissza Szombathelyt, Szentgrótot, Márványkőt, Kemendet, Kosztelt és a többi kezén lévő várat a magyaroknak (33. cikkely). A császár sikerrel érte el azt is, hogy visszakapja a csaknem fél évszázaddal korábban neki elzálogosított, de később Mátyás által elfoglalt határ menti területeket (ezúttal Vasvárt, Fraknót, Kaboldot, Szarvkőt, Rohoncot, Kőszeget és Borostyánkőt sorolták fel).17 9 Ulászló 1492 márciusáig kapott haladékot arra, hogy a még kezén lévő Vasvárt, Fraknót és Kaboldot átadja a császárnak (7. cikkely). E követelés természetesen nem érte meglepetésként a magyar küldöttséget: Ulászló egyik követe, Baumkircher Vilmos már októberben gondoskodott arról, hogy az általa 1490-ben megvásárolt Rohoncot a császár neki adományozza,18 0 miáltal Pozsonyban ezt az uradalmat ki is vették a Frigyes kezén maradó zálogos javak sorából. Közismert, hogy a kezén maradó terület, amely végleges kiterjedését éppen ekkor nyerte el, még évszázadokig a Habsburgok zálogában maradt.18 1 A tárgyaló felek érthető módon több cikkelyt is szenteltek Székely Jakab radkersburgi kapitány ügyének. A neves katona a Mátyás halála utáni időszak egyik kulcsfigurája volt: hamar kiegyezett a római királlyal és részt vett magyarországi hadjáratában. 0 tartotta kezén — papíron Korvin János herceg nevében — a stájerországi, a karintiai és a Varasd megyei várakat,18 2 Miksa nevében pedig a Körös megyei Zdenc, illetve a Zala megyei Kernend és Márványkő várait.183 E hallatlan hatalmi koncentráció miatt a vele való kiegyezés nélkül a békének nem lehetett volna érvényt szerezni. Jakob Unrest elbeszéli, hogy a pozsonyi béke előtt Reinprecht von Reichenburg, Miksa magyarországi főkapitánya, egyben a pozsonyi tárgyalásokra felhatalmazott követe társaságában — mint Miksa kapitánya — tárgyalásokat folytatott arról, hogy kihez kerüljön a magyar trón, a másik fél sérelme nélkül.184 A békeszerződés aláírói között ugyanakkor hiába keressük a két hadvezér nevét; ott szerepel viszont Kishorvát Jánosé, akit viszont az augusztus 12-én kelt követi megbízólevélben nem tüntettek fel. A Miksa pártján 179 Vö. legutóbb: Bariska István: A szent koronáéit elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447-1647. (Archívum comitatus Castriferrei 2. Kismonográfíák.) Szombathely 2007. 29-35. 180 1 491 okt 12.: Lichnowsky 689. (1632. sz.), vö. Franz von Kronen: Die Baumkircher. Geschichtliche Untersuchungen. Archiv für österreichische Geschichte 91. (1902) 610., 636-637. — Az 1490. évi vásárlásra és királyi megerősítésére 1. Neumann Tibor-Vajk Adám : A Guary-levéltár oklevelei 1490-1541. Fons 10. (2003) 121-122., illetve DL 101 114. 181 Bariska /.: A szent koronáért i. m. passim. 182 Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 30-31., E. Kovács P.: Miksa i. m. 40. 183 DF 258 417. (1492. ápr. 15.). 184 Zu den zeitten wart durch kunigs Maximilian genannten hawbtmann herrn Reinprechten, Zeckl und wan ain fridlicher anstannd betaidingt in dem schein, wer kunig zu Ungernn wurd, dem solt lediglich gevallen alles, das zu der krön Ungern gehordt, an des anndern tail irrung; dapey beleih es — Jakob Unrest: Österreichischer Chronik i. m. 194.
