Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 363 októberben nem Pozsonyban találkozott. Tudjuk, hogy a magyar tanács megérkezése után három nappal, október 8-án a pozsonyi révészeknek felfelé kellett hajózniuk a Dunán;15 7 ez tekintettel arra, hogy Baumkircher Vilmos 12-én, míg Benes Vajtmil 18-án Linzben tartózkodott a császárnál,15 8 azt sejteti, hogy ezúttal Ulászló követei utaztak Ausztriába. Ugyanezt támaszthatja alá az a keltezés nélküli, német nyelvű irat is, amelyet a rajta lévő aláírás alapján Bakóc kancellár láttamozott (Ego Thomas episcopus recognosco et ideo subscripsi manu propria).159 Ebben a német fél a következő kívánságokat terjesztette elő: Ausztria és Magyarország között béke és szövetség jöjjön létre; a koronaőrök, a budai és nándorfehérvári várnagyok, illetve valamennyi végvár kapitánya esküdjenek meg arra, hogy Ulászló gyermektelen halála esetén a koronát és a várakat az ő kezére fogják adni; minden mostani és jövőbeni főpap és báró tegyen esküt arról, hogy ugyanebben az esetben Miksát vagy fiági leszármazottait választják királlyá.16 0 Bakóc aláírása azt valószínűsíti, hogy a magyar követeknek e feltételeket okvetlenül el kellett fogadniuk ahhoz, hogy a német küldöttség újra Pozsonyba jöjjön tárgyalni, most már a részletek kidolgozása érdekében. Az a tény, hogy Bátori utasítására október 30-án küldönc indult Semptére Rozgonyi Lászlóhoz,16 1 minden bizonnyal azért, hogy Pozsonyba hívassa, arra utalhat, hogy a császári és királyi követek csak november elején tértek vissza a városba. Ezt erősíti az is, hogy az ellenség szándékainak a kifürkészésére a városból utoljára október 31-én menesztettek kémet a Morva túlsó oldalára, Zwerndorf környékére.16 2 Jóllehet a terjedelmes békeszerződés keltezésében november 7-e szerepel, az a gyanúm, hogy ez nem az iratok kiállításának és ünnepélyes aláírásának, hanem a békeszerződés legfontosabb pontjait rögzítő szóbeli megállapodásnak az időpontját jelzi. A pozsonyi számadáskönyv egyik bejegyzése szerint ugyanis a béketárgyalásokat teljesen csak november 14-én zárták le.16 3 Bátori István november 11-én értesítette Nagyszeben városát arról a „rendkívüli öröm"-ről {excellens gaudium), hogy a magyar király, a római császár és király, illetve az országaik között régóta tartó, az egész kereszténység számára ártalmas háború végre lezárult: Isten segítségével teljes és örök béke jött létre, amelynek létrejöttében ő is fáradozott a többi úrral együtt. A béke megkötését a mai napon kikiáltókkal hirdettette ki Pozsonyban. Kifejezetten az örömhír közlése érdekében küldi hozzájuk familiárisát.16 4 Másnap Bécsben is kihirdették a békét. Tichtel bécsi orvos az öröm és megkönnyebbülés egyértelmű jeleként háromszor írta le naplójába a pax szót, először fekete, másodszor zöld, harmadszor pi-157 PSz 395. 158 1491. okt. 12. Linz: Lichnowsky 689. (1632. sz.; az oklevél tartalmáról később ejtek szót). — A császár okt. 18-án Vajtmil részére bocsátott ki oklevelet, amelyről a Regesta Imperii online adatbázisa tesz említést (eszerint jelzete: Reichsregister V 139v-140r .). 159 Idézi: Szabó D. : Küzdelmeink i. m. 55. (a Maximiliana gyűjteményben lévő iratot nem állt módomban eredetiben megtekinteni). 160 Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 55-56. 161 PSz 182. 162 PSz 182. 163 2a post Martini [1491. nov. 14.] als der frid gantz beslossn ward — PSz 191. 164 DF 245 146.
