Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 351 országról való kivonulása után Miksa nem rendelkezett a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy hozzákezdjen e várak megvívásához. Várható volt azonban, hogy amint pénzhez és seregekhez jut, erre sort fog keríteni. Stratégiai szempontból a római király részéről érthető lépés lett volna, ha a fehérvári és a többi dunántúli német helyőrség tehermentesítésére alsó-ausztriai vagy határ menti, leginkább Pozsony és Nagyszombat környéki területeket támad. A magyar uralkodó környezete így komolyan vette azokat a híreket, amelyek a tavasszal elkezdődő nürnbergi birodalmi gyűlésről érkeztek. Június végén például arról értesültek, hogy Miksa az elkövetkező napokban csapataival hajón Bécsbe érkezik és innen továbbvonul Magyarországra. Az uralkodó ezért Pozsonyba küldte Dombai Pált, talán hogy tájékozódjon, és megszervezze, ha szükséges, az ellenállást.7 8 Bár a római király augusztusig Nürnbergben maradt, tehát a hír tévesnek bizonyult, tudjuk, hogy június-július folyamán az ellenség zsoldosainak rablótámadásai mindennaposakká váltak Pozsony környékén.7 9 Legfontosabb támaszpontjuk, ahonnan e portyáik kiindultak, a Morva túlpartján fekvő Zwerndorf volt. Az ehhez közeli Stomfán a pozsonyiak így júliustól fogva fontosnak érezték állandó jelleggel egy „hírszerzőt" (kundschaffer) tartani, hogy időben értesülhessenek a városuk felé közeledő veszélyekről.8 0 A pozsonyi határszél védelmét a király — mielőtt június 22-én elindult volna Fehérvár ostromára — a megyében, Sempte várában élő Rozgonyi László kamarásmesterre bízta,8 1 aki királyi kapitányként (hauptman) július-augusztus folyamán gyakran időzött Pozsonyban, igyekezve együttműködni a környék hatalmasságaival, elsősorban Szentgyörgyi és Bazini Simon gróffal és a Korvin János herceg szolgálatában álló Pogány Péter pozsonyi ispánnal, valamint kapcsolatot tartani az alsó-ausztriai magyar várakkal. Rozgonyi, miután a város július 5-én nagy vendégséget rendezett a tiszteletére, 7-én 68 lóval és három szekérrel átkelt a dunai réven a Csallóközbe,8 2 ekkori úticélját azonban nem ismerjük — talán Fehérvár felé vette az irányt, hogy személyesen egyeztessen a 78 Jún. 29.: DF 240 726. — Szept. 9. körül a pozsonyiak ajándékoztak egy-egy puskát és kürtöt Dorabainak, azaz még ekkor is (vagy ekkor ismét) a környéken tartózkodott (PSz 70.). 79 Jún. 17-én például egy svájci zsoldosokból is álló alakulat elhajtotta Pozsony város nyájait, majd zsákmányolt 11 szakálas puskát, 5 tárcsapajzsot és 6 vassisakot. Támadásuknak 24 polgári áldozata volt, de közülük is elesett egy. Mindnyájukat a pozsonyi (ferences) kolostor keresztfolyosójában temették el (PSz 477., vö. uo. 77., 352.). — Néhány további példa: jún. 23-án Szentgyörgyi Simon gróf jött Pozsonyba, hogy a város vezetőségével és az ispánnal tárgyaljon az ellenségről (uo. 68.). Ugyanezen a napon küldöncöt menesztettek Nagyszombatba, hogy figyelmeztessék a várost az ellenségre és nyájaik védelmére (uo. 91.). Júl. 7-én a pozsonyiak Szentgyörgyi Simont figyelmeztették Bazinba menesztett küldönc útján az erdőn át támadó ellenségről (uo. 92.). Júl. 9-én Szentgyörgyit és Nagyszombatot egyaránt figyelmeztették az ellenségről (uo.) stb. 80 Zwerndorf említései: PSz 337. (júl. 31.), 93. (aug. 4.), 96. (aug. 6., 10.), 181. (szept. 17.), 182. (okt. 31.). — A stomfai hírszerzőre leginkább: uo. 95-97. — A Zwerndorfban állomásozó erők talán azonosak azzal a néhány száz fős, lovasokból és gyalogosokból egyaránt álló alakulatból, amely 1491. márciusában jelent meg a „dévényi úton" és Stomfa felé tartott, 1. 49. pozsonyi számadáskönyv (DF 277 105.), 84. old. 81 Rozgonyi 1491. jún. 21-én, a király Fehérvárra indulása előtti napon még Budán tartózkodik (Sempte várát feleségére és leányaira hagyja, amit a király is megerősít): DL 19 734. 82 PSz 78.
