Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)

A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 345 szerte hamar híre ment, bizonyára tovább növelve az eleve zavaros helyzetet jel­lemző bizonytalanságot.4 9 Bár Németországban és Itáliában az a hír is szárnyra kapott, hogy megmérgezték,5 0 valójában vérhas és láz kínozta.5 1 A kortársak az uralkodó várható halálával hozták összefüggésbe azt, hogy testvére, János Al­bert lengyel herceg — akivel februárban, Kassa mellett már békét kötött — a kezén maradt Eperjes és Kisszeben körzetében ismét mozgolódni kezdett. Bár már tavasszal látszott, hogy a kiváló katona hírében álló herceg változatlanul komoly veszélyt jelent az országra,5 2 a helyzet kiéleződéséről július 10. körül ér­keztek meg az első hírek a Fehérvárt ostromló király környezetéhez.5 3 Mindezt tetézte, hogy a törökök is — kihasználva a fehérvári seregösszevonások miatt meggyengült határvédelmet — be-betörtek az ország területére, elsősorban a váradi püspökség területét és Temesvár környékét fosztogatva;5 4 úgy tűnik, Er­dély ellen nem mertek támadást intézni, mivel az idejében mozgósított erdélyi hadak júliustól szeptemberig készenlétben álltak a határon.5 5 A királynak és 49 A pozsonyiak már aug. 6-án követet és levelet küldtek Fehérvárra, „als sein genad krankh ist gewesen". Aug. 23-án pedig ismét küldöncöt menesztettek a királyhoz „von begn seiner krankheit" —• PSz 79. old. 50 T. Vimercati a milánói hercegnek, Velence, 1491. szept. 6.: signore re d'Hungaria debi essere morto de tosigo — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat, (vö. Óváry 665. sz.); F. Tranchedino a milánói hercegnek, Bologna, 1491. okt. 16.: che'l re Vladislao per anchora non era ben guarito, et che in Alamagna se teniva opinione che'l fosse attoxicato ad termine — uo. 51 Bonfini szerint a király eleve rossz egészségi állapotát tovább rontotta a hőség a mocsaras te­rületen, igen súlyos láztól és „dysenteriá"-tól szenvedett, 1. Bonfini V II. 35. — Egy szept. 7-én, Bo­lognában kelt milánói követjelentés szerint „re Vladislao Boemo laborabat in extremis ex fluxu sanguinis" — MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. — Egy Budán kelt, szept. 14-i raguzai je­lentés szerint a király már kigyógyult a vérhasból és a lázból, és napról napra jobban van — MTAK Kézirattár, MS 4999. (Modena), Óváry 670. sz. Az olasz idézetet 1. a 143. sz. jegyz-ben., vö. még Istvánffy 55. 52 János Albert újabb támadásának előjeleiről Kassa már tavasszal értesítette az uralkodót (1491. ápr. 24.: DF 270 706., kiadását 1. Sprawozdanie z Poszukiwari na Wçgrzech. Dokonanych z Ramienia Akademii Umiejçtnosci. Przez Wtadystawa Barana, Jana D^browskiego, Jana Losia, Jana Ptasnika i Stan. Zachorowskiego. Krakow 1919. [a továbbiakban: Sprawozdanie] 76-79.). 53 A kiújult ellenségeskedésről a király először 1491. júl. 13-i, Bártfához és Kassához írott leve­leiben tesz említést, amikor apjához, Kázmér lengyel királyhoz és János Albert herceghez küldte kö­veteit, Pűta Svihovsky (más formában: Püta z Ryzmberka a na Svihové) cseh országbírót és Kál­máncsehi Domokos fehérvári prépostot „a felső részek békéje" ügyében (DF 215 699., kiadását 1. Bártfa 2929. sz., egy mondat különbséggel: DF 270 707., kiadása: Sprawozdanie 79-80.), vö. Bártfa 2933., 2941. sz-ok. — A következő napon a János Albert hadairól és zsoldosairól naponta érkező rossz hírek miatt a helyzet rendezését a vele lévő Szapolyai Istvánra, ténylegesen ennek szepesi kapitányá­ra, Darholtz Pálra bízta (DF 215701., regesztája: Bártfa 2930. sz.). — Bonfini szerint arról érkezett hír, hogy János Albert már „Sopronium castellum"-ot ostromolja a határon, amely név alatt talán Sztropkó értendő (vö. Istvánffy 56-57.). Ismerteti egyben a „casus belli"-t is, ami a kassai békében szereplő 3000 forint ki nem fizetése volt. A történetíró szerint a krakkói jósok megjövendölték Ulász­ló közeli halálát, és a herceg környezetében lévő magyar urak is lemondtak a király életéről (Bonfini V II. 41-42.). Tubero szerint a herceg erősen hitte, hogy a király belehal betegségébe, 1. Tubero 69. — A János Albert elleni két hadjárat részleteit külön tanulmányban tárgyalom majd. 54 Bonfini V II. 33-34. — T. Vimercati Velencében, szept. 20-án kelt és a milánói hercegnek kül­dött jelentésében beszámol a törökök váradi püspökség területére történő betöréséről, 1. MTAK Kéz­irattár, MS 4936. Időrendi sorozat. 55 Az erdélyi török ellenes védelmi intézkedésekre 1. Neumann T.: Bátori i. m. 100. (111. sz. jegyz.). — Bár E Tranchedino 1491. szept. 16-án, Bolognában kelt jelentésében említést tesz egy Er­délybe történő török betörésről, 1. MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat.

Next

/
Thumbnails
Contents