Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
342 NEUMANN TIBOR mondani, hiszen nem állított ki menlevelet a két cseh báró részére, a birodalmi gyűlés végül mégis kijelölt egy napot a követek meghallgatására. Vajtmil és társa száz lovassal június 3-án érkezett meg Nürnbergbe,3 5 és egy héttel később a felek állítólag már közel kerültek a megegyezéshez. A választók és a többi birodalmi fejedelem június 15-én kelt hivatalos válaszukban azt kérték a magyar féltől, hogy ismerjék el Miksa igényét a magyar koronára. A birodalmi gyűlés végén a rendek a franciák és a magyarok ellenében fél évre összesen 8600 zsoldost ajánlottak fel. Ennek megfelelően Miksa július 12-én körlevelet intézett alattvalóihoz: némelyektől csapatok kiállítását kérte a franciák ellen (ezeket Metzbe kellett küldeniük augusztus 24-re), másoktól — például Nürnbergtől — adót követelt a Magyarország elleni hadjáratra, főként Fehérvár felmentésére, amelyet augusztus 10-ig kellett befizetni.3 6 A római király szorongatott helyzete magyarázza azt, hogy korábbi álláspontját — miszerint Ulászlónak le kell mondania a magyar koronáról, mert az kizárólag őt illeti — legkésőbb a birodalmi gyűlés idején, de az sem kizárt, hogy már a Magyarországról történő kivonulás idején, érthető módon felülvizsgálta. A választófejedelmek hivatalos válaszából egyértelmű, hogy a cél ekkor már nem a Magyarország feletti valóságos hatalom megszerzése volt, hanem az, hogy Miksa kedvező békét kötve biztosítékot kapjon a magyar trón örökléséről. 2. A dunántúli hadszíntér „Most a németek ellen harcolunk, és Székesfehérvár városát meg több várat már vissza is foglaltunk tőlük"3 7 — közölte az örömhírt Ulászló király, midőn hadai nyolc hónap német uralom és másfél hónapnyi ostromzár után, 1491. július 25-én3 8 végre bevonulhattak a koronázó városba. A hír gyorsan bejárta az 35 Milánói érdekeltségű kivonatok a nürnbergi eseményekről. MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat, 1491. jún. 1-3. (eszerint a császár „messer Bernardo", azaz Bernhard Perger, a pozsonyi tárgyalások egyik későbbi résztvevője útján tiltotta meg a magyar követek fogadását), vö. Wolf, S. : Die Doppelregierung i. m. 266. 36 Wiesflecker, H.: Das erste i. m. 61., Wolf, S.: Die Doppelregierung i. m. 265-268., Firnhaber 465. 37 nunc vero contra Alemanos agimus et iam civitatem Albtensem et alia] castra ab eis recuperavimus — DL 82 036. 38 Fehérvár visszafoglalását a szakirodalom egységesen 1491. júl. 29-re teszi (1. legutóbb Solymosi László: Kőszeg 1490. évi feladása. Vasi Szemle 37. [1983] 96., Baczkowski, K: Walka i. m. 124., E. Kovács Péter: Miksa i. m. 48.). Ennek alapja Bakóc kancellár júl. 30-án kelt levele, mely szerint a várost az azelőtti napon foglalták el (Georgius Pray: Epistolae procerum regni Hungáriáé. Posonii 1787. 25.); a 29-i dátumot adja meg Johann Tichtel egykorú naplója is (Johannes Tichtels Tagebuch i. m. 57.). — Ezzel szemben a király előbb idézett levele, valamint az a tény, hogy Bátori István és társai július 25-én már bevallást tesznek a fehérvári káptalan előtt (Neumann T. -. Bátori i. m. 99.), azt sejteti, hogy legkésőbb ekkorra már bevonultak a városba. Szapolyai István júl. 26-án, Fehérvárról keltezett és Bártfához írott levelében is az olvasható, hogy a németek már átadni kényszerültek a várost, 1. DF 215 705. (regesztáját 1. Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526. Összeállította Iványi Béla. I. kötet. 1319-től 1501-ig. Bp. 1910. [a továbbiakban: Bártfa] 2934. sz.) L. még a következő jegyz-ben szereplő adatot. — Az ellentmondás abban az esetben oldható fel, ha feltesszük, hogy a német helyőrség 29-éig a várban maradt. Ez esetleg igazolható Bonfini azon adatával, hogy a vár védőivel öt nap fegyverszünetet kötöttek. A dátumaiban gyakran pontatlan történetíró egyébként Fehérvár bevételét augusztus 14. kalendájára (júl. 19.) teszi, 1. Bonfmi V II. 38.
