Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
336 NEUMANN TIBOR öröm kifejezésével, mint valamely rendkívül szerencsés eseményt hirdette a vármegyéknek a gyalázatos békét."3 ítélete legfeljebb szigorú jelzőiben különbözik történetíró elődei és utódai értékelésétől.4 A szakirodalom a pozsonyi szerződést meglehetős egyhangúsággal mindmáig úgy ítéli meg, hogy egy győztes helyzetben lévő hatalom még soha nem kötött annyira előnytelen békét ellenfelével, mint amilyet a magyar-cseh uralkodó III. Frigyes császárral és Miksa római királlyal. A Jagelló kor első éveit legutóbb részletesen tárgyaló Kubinyi András — bár tanulmányában kiváló érzékkel több kérdést is sikerült árnyalnia, például hangsúlyozta, hogy a régóta háborútól sújtott országnak békére volt szüksége — változatlanul leszögezte, hogy „Bakóczék olyan szerződést kötöttek, amelyet még vesztett háború esetén is túl súlyosnak kellene tekintenünk".5 Mindebből két egyértelmű következtetés adódik: egyrészt nem tekinthetünk el a két hatalom közötti aktuális katonai helyzet felmérésétől, azaz annak vizsgálatától, hogy II. Ulászló Magyarországa 1491 őszén valóban a győzelem kapujában állt-e. Másrészt meg kell vizsgálnunk ezzel összefüggésben a békeszerződésben rögzített kötelezettségeket és azok végrehajtását is. Mivel „minden szerződés annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg lehet belőle valósítani",6 korántsem elégedhetünk meg a megállapodás szövegének szószerinti értelmezésével. Ennek létjogosultsága még inkább nyilvánvalóvá válik, ha felidézzük, hogy a szerződést már aláírása napján külön — természetesen titkos — végrehajtási záradék(ok)kal egészítették ki.7 Kiindulópontom mindezek alapján — bemutatva előbb dióhéjban a Miksa római király és II. Ulászló közötti, 1490-1491. évi diplomáciai érintkezések történéseit — Székesfehérvár 1491. júliusi visszavétele lesz, már csak azért is, mivel e siker és a tárgyalások novemberi lezárása közötti néhány hónap eseményeiről alig tudunk valamit. Ez egyáltalán nem a kutatók érdektelenségével, sokkalta inkább azzal magyarázható, hogy a fennmaradt források alig árulnak el valamit a német fronton zajló harcokról. Sikerült találni azonban egy olyan, eddig figyelmen kívül hagyott forrást, amely e hézagot — bár korántsem maradéktalanul — kitölti. Pozsony város 1491-1492. évi számadáskönyve8 több száz 3 Horváth Mihály. Magyarország történelme III. Pest 1871.2 253. 4 Egy-egy további, kiragadott példa: „erősen megalázó békeegyezmény" (Berzeviczy Albert: Beatrix királyné [1457-1508.] Történelmi élet- és korrajz. [Magyar történeti életrajzok] Bp. 1908. 515.); „szégyenletes béke" (Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege [a fekete sereg]. Bp. 1925. 317., Elekes Lajos-Lederer Emma-Székely György. Magyarország története I. Az őskortól 1526-ig [Egyetemi tankönyv]. Bp. 19652., a vonatkozó rész Székely György munkája); „demütigende Bedingungen" (Baczkowski, K.: Walka o Wçgry i. m. 167.); „hihetetlenül rossz béke" (Kubinyi András: Mátyás király. [Tudomány - Egyetem.] Bp. 2001. 128.); „megalázó engedmények, szégyenletes béke" (Székely György. A rendek válaszúton i. m. 453-454.). r' Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 46. 6 Tringli István: Mohács felé 1490-1526. (Magyarország története 8. Főszerk. Romsics Ignác.) Bp. 2009. 21. 7 Egy ilyen dokumentum maradt fenn (1. a 188. sz. jegyz-et), de lehet, hogy több is volt. Ennek kifejtését 1. alább. 8 Pozsony város számadáskönyvei (Kammerrechnungen) 50. (a továbbiakban: PSz.); Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 277 106. — Itt szeretnék köszönetet mondani Skorka Renátának, akitől a teijedelmes német nyelvű irat egyes részeinek az összeolvasásában és értelmezésében rendkívül sok segítséget kaptam. — A számadáskönyv tárgyalásokra vonatkozó számtalan adata közül egyet idézett Ortvay Tivadar (Ortvay Tivadar. Pozsony város története III. Mellékletek Pozsony 1300-1526. évi történetéhez. Pozsony 1891. 106.), Bátori István vajdára vonatkozó adatait korábban magam is felhasználtam, 1. Neumann
