Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
28 KONRÁD MIKLÓS dókon is, vagyis éppen ellentétes volt a zsidóság társadalmi imágóját folyton szem előtt tartó neológ értelmiség törekvéseivel. Egyes kitért zsidók nyilvános ostorozása ugyanakkor önmagában is felfed egy lényeges elemet: elvi elítélésükön túl, az elméletileg per se becstelen „renegátok" konkrét megítélése elhagyott zsidóságuk illetve volt hitsorsosaik iránt tanúsított magatartásuknak volt a függvénye. V. Kirekesztés és együttélés - A zsidók viszonya volt hitsorsosaikhoz Az előbbiekben bemutatott, társadalmi pozíciójuk révén mégis kivételes esetek pellengérre állításával párhuzamosan felmerült a társadalmi szempontból jóval nagyobb horderejű kérdés, miként viselkedjenek a zsidók a közöttük élő volt hitsorsosaik több ezer fős tömegével szemben. Elméletileg a kitérés önmagában hordta a választ. „A renegát neve a zsidók között mesumed", írta Szabolcsi Miksa 1903-ban. „Azt jelenti: a kiirtott. Önmaga irtotta ki magát. Kiirtotta magát felekezetéből, családjából, barátai köréből."16 7 A zsidó közösségből tette által önmagát kizáró konvertitát kitérése a zsidó társadalom körén kívül helyezte. A zsidóság törzsfájától megvált „renegáttal" való érintkezés tehát egyfajta anomália volt, amely a törzs egészségét veszélyeztette: „Családban, melyből mesumed kerül ki, más mesumed is támad, [...] ahova a mesumed bejut, ott terjeszti a smaddot, amit azt jelenti, hogy irtás, t. i. a zsidóirtás szellemét."168 Az anomália feloldása a kitért zsidók kiközösítése volt, az 1900-as évek elején „társadalmi boykott"-jukra16 9 ismételten elhangzó felhívásokat ezen anomália mind inkább szokványossá válása váltotta ki. A kirekesztés nem csupán szükséges védekezés volt, hanem egyben a kitérés járványa elleni harc feltételezetten hatékony eszköze is. „Aki meggyalázza atyját, anyját, múltját, a hitet, melyért az elődök annyit szenvedtek, azzal éreztessük megvetésünket, azzal ne érintkezzünk. [...] Mit keres a házunknál a hitet cserélt orvos, mikor annyi a jeles zsidó orvos, annyi a jeles keresztény orvos? Pőréinkét ne bízzuk kitért zsidó ügyvédre, házainkat ne építtessük hitehagyott zsidó építészszel. Másban is, mindenben ügyeljünk arra, hogy hittagadókat ne hizlaljunk, de lehetőleg kerüljük is őket. [...] Majd meglátjátok, hogy a mesumed-jelöltek tekintélyes része kétszer is meggondolja, esküdjék-e hamisan a keresztény hitelvekre." (Kiemelések az eredetiben.)17 0 Az efféle, a kikeresztelkedést csupán számításból elkerülő zsidók személyükben ugyan nem jelenthettek nyereséget a zsidóság számára, szögezte le Szabolcsi Miksa, a kitérésről való lemondásuk előnye abban rejlett, hogy „gyermekeik nem szaporítják az antiszemiták számát".17 1 A „boykott" nem csupán a konvertitákra vonatkozott, a kiközösítésre való felhívások megkülönböztetett célpontjai voltak a gyermekeiket megkeresztelt, ám maguk a zsidó hitben megmaradó és nevük, illetve vagyonuk révén a hitközségi életben vezető 167 Szabolcsi M.: Megjegyzések egy lemondó levélre i. m. 4. 168 Uo. 169 Ábrahám [Gábor A.]: Kitérések i. m. 3. 170 Szabolcsi M. : A zsidó renegátok és az antiszemitizmus i. m. 5-6. 171 Uo.
