Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Prajda Katalin: Levelező üzletemberek. Firenzeiek a Zsigmond korban
316 PRAJDA KATALIN több részletből tevődött össze: egyrészt szövetvásárlásból, a vásárláshoz tartozó közvetítői díjból és adóból. A másik társaságot Masaiozzo és Jacopo di Gilio Gigli (Gili) nevén jegyezték be, akik helyi érdekeltségű bankárként ismeretesek Firenzében, a Mercato Nuovón.6 1 A család szereplése nem volt újkeletű a banki életben, hiszen nagyapjuk, Lapo már az 1300-as évek elején az Alberti-társaság faktoraként szerepel, apjuk pedig helyi pénzváltó volt Firenzében.6 2 Andrea Scolari levelezésének tanúsága szerint, a püspöknek számlái voltak a fent említett banknál, amelyre rendszeresen pénzt utalt át. Alkalmanként anyját, Franceschát (Checha) nevezte meg kedvezményezettként a letétbe helyezett pénzekkel kapcsolatban, amelyeket aztán az ő kérésre fizettek ki.63 „Mert a múltban jó barátok és testvérek voltunk" A gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok egyik alapfeltétele az üzletfelek egymásba és a közös vállalkozásba vetett bizalma. Egy üzlet együttes lebonyolítása nem csak profittal gazdagíthatta a vállalkozó kereskedőket, hanem az együttműködés eredményeként több generációt átölelő barátságok is születtek, melyek keretében aztán lehetőség volt arra, hogy a közös haszon és a jó kapcsolat megőrzése érdekében újból együttesen fogjanak vállalkozásba. A „testvériségből és barátságból" kötött szerződések a legtöbb esetben egy fiktív „testvériség" -re hivatkoztak, ugyanakkor a barátság mint társadalmi kapocs minden kétséget kizáróan fennállt a felek között.6 4 A firenzei üzleti levelezéseket ebből a szempontból megközelítve, Paul McLean elemzett több száz 14-15. század fordulóján íródott levelet. Kutatásai alátámasztják azt a szakemberek által már korábban megfogalmazott vélekedését, miszerint a firenzeieknek egyfajta gyakorlatias elképzeléssel rendelkeztek a barátságról, amely szerint közös üzletet lebonyolítani nem jelent mást, mint a barátságot ápolni, és a nagy profit reménye egyben nagy barátságokat is eredményezett.65 Ezt a felfogást érhetjük tetten Niccolö di Matteo Villani firenzei kereskedő 1429. évi levelében, amelyet Filippo di Rinieri Scolarinak címzett. Ebből megtudjuk, hogy Filippo üzleti ügyben kért segítséget Niccolötól — a levél tanúsága szerint minden bizonnyal megbízást keresett, hiszen Niccolö a bátyjá-61 Federico Metis-. La banca pisana e le origini della banca moderna. A cura di Marco Spallanzani, con introduzione di Luigi De Rosa. Firenze 1987. 164. 62 ASF Mercanzia 11781. fol. 101r., Libri della compagnia Alberti del Giudice. A cura di Armando Sapori. Milano 1952. 112. — Papi Gili és Andrea Scolari üzleti összeköttetésére 1. még: ASF Corp. Rel. Sopp. 78. fol. 326., ASF Cambio 65. fol. 125v. 63 ASF Corp. Rel. Sopp. 78. 326. fol. 329r. 64 Az itáliai levelezésekben használt retorikára vonatkozóan, különösen, ami az barátság kérdéskörét illeti 1. James J. Murphy-, Rhetoric in the Middle Ages: A History of Rhetorical Theory from Saint Augustine to the Renaissance. Los Angeles-London 1974., John M. Najemy: Between Friends: Discourses of Power and Desire in the Machiavelli-Vettori Letters of 1513-1515. Princeton 1993., Judith Bryce: Between friends? Two Letters of Ippolita Sforza to Lorenzo de'Medici. Renaissance Studies 21. (2007) 340-365. 65 Paul Douglas McLean-. Art of the Network: Strategic Interaction and Patronage in Renaissance Florence. Durham-London 2007. 41.
