Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 273 lánszívű Richárd személye és hadjárata több krónikást is megihletett, közülük talán a legjelentősebb az Itinerarium regis Richardi című, Richárd király egyik katonájának feljegyzésein alapuló munka.86 A keresztes királyok életrajzainak sorát Jean de Joinville IX. (Szent) Lajos francia királyról, a hetedik és nyolcadik keresztes hadjárat (1245-1250, 1268-1270) hőséről évtizedekkel annak halála után, a 14. század elején írt munkája, a Livre des saintes paroles et des bons faiz nostre saint roy Looys zárja — ez már azonban egy új műfaj, a memoár első felbukkanása is egyben.87 A negyedik hadjárat eseményeiről két kiemelkedően fontos beszámoló született: Geoffroy de Villehardouin, Champagne marsallja és Robert de Clari személyes élményeken alapuló, már anyanyelven, franciául írt részletes tudósítása.88 A szerzők eltérő társadalmi helyzete miatt a két munka páratlan összehasonlításra nyújt lehetőséget. Amíg az előkelő, befolyásos Geoffroy de Villehardouin kiemelkedő szerepet játszott a hadjáratban, addig a picardiai kisnemes Robert de Clari egyszerű lovagként vett részt az összecsapásokban, s szerepük, helyzetük természetesen írásukban is megjelenik. A két írásnak köszönhetően egyszerre ismerhető meg alul- és felülnézetből az a hadjárat, amely mái- saját kortársai ellenérzését kivívta: mint köztudott, az eredetileg tervezett szentföldi céltól eltérve, velencei bíztatásra a sereg többször is keresztények ellen fordult, elfoglalta előbb a dalmáciai Zárát, majd Bizáncot, ahol 1204-ben létrehozta a Latin Császárságot. A hadjáratokról nem csak a történetírók, nem csak a saját emlékeiket írásba foglaló magánszemélyek készítettek hosszabb-rövidebb műveket, az izgalmas téma természetesen megjelent a kor bontakozó szépirodalmában is. A legrégibb keresztes éneket, a Chevalier, mult estes gari kezdetű sanzont 1146-ban költötte ismeretlen szerzője — szerencsésen nem csupán a dal szövege, de dallama is fennmaradt.89 A keresztesek vállalkozó kedvének serkentésére, a leendő keresztesek ösztönzésre született a két legismertebb chanson de geste, a La Chanson d'Antioche és a Jeruzsálem meghódítása (La Conquête de Jérusalem) (http://www.dmgh.de), magyar fordítását 1. Freisingi Ottó: I. Frigyes császár tettei. Fordította, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta Gombos F Albin. (Középkori krónikások XV-XVI.) Bp. 1913. 86 Itinerarium Peregrinorum et Gesta Regis Ricardi. Ed. William Stubbs. (Rolls Series) London 1864.; Hans Eberhard Mayer: Das Itinerarium peregrinorum. Eine zeitgenössische englische Chronik zum dritten Kreuzzug in ursprünglicher Gestalt. Stuttgart 1962.; Richard of Holy Trinity: Itinerary of Richard I and others to the Holy Land (formerly ascribed to Geoffrey de Vinsauf). (Medieval Latin Series) Cambridge, Ontario 2001. 87 Joinville: Vie de Saint Louis. Texte établi, traduit, présenté et annoté, avec variantes par Jacques Monfrin. (Lettres gothiques) Paris 1995. 88 Geoffroi de Villehardouin: La Conquête de Constantinople. Édité par Jean Dufournet. Paris-London 1969., szövege magyar fordításban is megjelent, 1. Geoffroi de Villehardouin: Bizánc megvétele. Fordította Szabics Imre. Bp. 1985.; Robert de Clari: La Conquête de Constantinople. Éd. par Philippe Lauer. (Classiques français du moyen âge) Paris 1924., illetve Croisades et pèlerinages i. m. 725-801. — A francia történetírás őket tekinti az első francia történetíróknak. A személyükről, művükről keletkezett gazdag irodalomnak és eredményeinek rövid magyar nyelvű áttekintését 1. Csernus S.: Francia történetírás i. m. 35-43. 89 Eredeti szövegét kiadta Pierre Bec: La Lyrique française au moyen âge. (XIIe-XIIIe siècles). Contribution à une typologie des genres poétiques médiévaux. Études et textes. Paris, 1978. II. 85-87., modem francia átírásban 1. Croisades et pèlerinages i. m. 3-5.
