Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
22 KONRÁD MIKLÓS beli viccgyűjteményekben,13 1 a publicisztikában. „Ki ne tudná — írta Kozma Andor 1901-ben a. Budapesti Szemlében —, hogy a keresztyénségre tért zsidók közül igen sok a renegátok túlbuzgalmával szokott az antisemitismusban kitűnni. [...] Magunk vitatkoztunk már ifjú antisemitával, kinek szüleit még mint zsidókat ismertük s ki a legnagyobb jóhiszeműséggel állította és bizonyítgatta, hogy a zsidóban nem a vallás, hanem a faj az, a mi a gyűlöletet méltán kihívja."132 Ami azonban a kortársaknál mégis inkább kivétel volt, az a neológ értelmiségnél szabály, amelyet a kivétel csak megerősített: „A szabály pedig az — szögezte le Szabolcsi Miksa 1904-ben —, hogy a kitért zsidó a zsidók ellenségeihez szegődik. [...] Ahány új kitért, annyi új antiszemita. [...] Ha azonnal nem válik antiszemitává a kitért, azzá lesz később; és ha esetleg még sem lesz azzá, gyermekei, unokái bizonyosan azokká válnak, ezt megszámlálhatatlan eset bizonyítja."13 3 Az évek során az Egyenlőség e nézetét dogmává emelte. „Minden renegát — van reá elég bizonyítékunk — nem csak, hogy elszakad testvéreitől, de az első alkalommal elárulja őket —jelentette ki 1911-ben —, a gyermekei pedig, hogy származásukat takargassák, már nyílt zsidógyűlölők."13 4 E „megszámlálhatatlan eset" közül a neológ értelmiség kevés konkrét példát hozott fel.13 5 Az antiszemita konvertitának a dualizmus korában Szterényi Bertalan volt a legszélsőségesebb példája. Apja, Stern — 1881 után Szterényi — Albert a pozsonyi és óbudai jesivában tanult, nagy tudású rabbi volt, Lengyeltótin szolgált, majd 1867-től Újpesten. 1883-ban kiállt a parlamentben ekkor tárgyalt (majd elbukott) vegyes házasság zsinagógai áldása mellett, majd két évvel azután, hogy 1884-ben szélsőséges reform elképzelései miatt lemondásra kényszerült rabbi-állásáról, kultuszminisztériumi jóváhagyással megalakította a Budapesti Reform. Izr. Egyház névre hallgató külön egyházát. 1888-ban halt meg, elmegyógyintézetben. Mind az öt gyermeke — köztük Szterényi Bertalan és báró Szterényi József, államtitkár majd 1918-ban kereskedelemügyi miniszter — kitért.136 Szterényi Bertalan a tiszaeszlári per idején az ekkor már antiszemita Függetlenség c. napilap egyik szerzője volt, majd 1884-ben Újpest címmel saját hetilapot alapított. A lap „a hazánkat megrontani és nemze-131 A kikeresztelkedés. In : A nevető Magyarország. Egyetemes adomagyűjtemény két kötetben. Összeáll. Gracza György. Bp., Lampel, 1901. I. köt. 326. 132 Kozma Andor: Az antisemitismus lényege. Budapesti Szemle, 180. köt. (1901: 299. sz.) 186. 133 Szabolcsi M.: A zsidó renegátok és az antiszemitizmus i. m. 4-5. 134 Ivri: „Liga a renegátok ellen". Egyenlőség, 1911. febr. 5. Melléklet. 1. 135 És általában nem azokat, amelyekről a kortársak is beszéltek. A „fajszíndíszmagyar" státuszt szomjúhozó, és ebbéli törekvése révén antiszemitává vált konvertita kifigurázása a közéletben egy adott politikai ellenfél lejáratásának volt a magától kínálkozó eszköze. L. A parlament közgazdászai. Földes Béla. A Pénzvilág, 1911. szept. 15. 390-391. L. még: Közgazdasági arcképcsarnok. Szitányi Ödön. A Pénzvilág, 1912. nov. 16. 1048.; Közgazdasági arcképcsarnok. Szitányi. Levél a szerkesztőhöz. A Pénzvilág, 1912. nov. 30. 1113. 136 L. Szterényi Albert: A polgári házasság, tekintettel a vegyes házasságra, a zsidó törvény és történelem szempontjából. Bp., Révai, 1883.; t/ő: A zsidó reformmozgalomhoz. Kultúrtörténeti vázlat. Bp., Szerzői kiadás, é. n. A magyar zsidó reform-egyház története. Egyenlőség, 1886. jan. 17. 3-6.; Á ref. izr. Egyház I. Egyenlőség, 1886. máj. 30. 5-6.; A ref. izr. egyház. II. Egyenlőség, 1886. jún. 6. 3-4.; L. V [Ludwig Venetianer]: Stern (Szterényi) Albert. In: The Jewish Encyclopedia. New York-London, Funk & Wagnalis Company, 1905. 11. köt. 549.; S. R. [Seitmann Rezső]: S[tern]. Albert. In: Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp., A Zsidó Lexikon kiadása, 1928. 808.
