Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
20 KONRÁD MIKLÓS tudni, vajon megkeresztelésekor beszámítható állapotban volt-e. Mezey Ferenc, a Hevra Kadisa ügyésze hiába nyújtott be tiltakozást a fővároshoz, Neumann Miksát katolikusként, a katolikus temetőben temették el. „A családnak kínos volt az emlékezés árnya", írta Hajdú Mikós, aki számára nem volt kétséges, Körösi Albert azon szégyenletes vágytól hajtva kereszteltette meg haldokló apját, „hogy a gyászoló gyülekezetet zsidó temetés zsidó rítusa ne figyelmeztesse arra a különbségre, ami apa és fiú között vallási téren fennáll".11 7 Az 1904-ben bárói címet nyert esetei Herzog Péter Margit nevű lánya 1894-ben ment nőül az 1905-ben ugyancsak báróságot kapott orosdi Orosdy Fülöphöz. Margit szülei hű zsidók voltak, ő maga viszont, férjéhez hasonlóan, kitért.118 Neve megjelenését a felekezeti sajtó hasábjain Orosdy Fülöpné volt hitsorsosai üdvözülése érdekében kifejtett, köztudottan buzgó térítési tevékenységének köszönhette,11 9 „három év óta 20.000 koronát költött arra, hogy más zsidók is kitérjenek", írta az Egyenlőség 1904-ben.12 0 A cikk kis sajtóvitát keltett. A katolikus Néppárt hivatalos napilapja, amely amúgy előszeretettel elmélkedett a zsidóság „faji eredendő bűnei"12 1 fölött és politikai ellenfeleinek esetleges zsidó „származását" nem mulasztotta el kiemelni,12 2 védelmébe vette a .jótékonyságáért köztiszteletben álló hölgyet", akit az Egyenlőség „arcpirító léhasággal" kifigurázott, csupán mert „a zsidók megtérítése körül fáradozik".12 3 Viszontválaszában az Egyenlőség további részleteket közölt Orosdyné térítési buzgalmáról és kiállt joga mellett, hogy pellengérre állítsa „a volt zsidó asszony kacagtató erőlködését, hogy jóvátegye származását".12 4 Az 1900-as évek elején kitért Elek Pál esete még érzékenyebben érintette a neológ értelmiséget. A Magyar Bank vezérigazgatójának kitérése egyrészt érthetetlen volt az Egyenlőség számára, hiszen Elek Pál nem a nemesi cím reményében tért ki, lévén még zsidó, mikor ezt 1900 áprilisában elnyerte, és nem is valamiféle kitérési nyomásnak engedve, hiszen a bankszakmában ilyenről aligha lehetett szó. Másrészt - és főleg: Elek Pál esete fájdalmasabb is volt, hiszen kitérése után a hetilap először még roppant elnéző volt vele szemben, nevét csupán azért említette meg, hogy hangsúlyozza, az efféle vezető pozícióban levő embernek szükségtelen aktívan térítenie, hiszen példája önmagában is ragadós.12 5 Csakhogy, mint idővel kiderült, Elek Pál éppenséggel ezt tette, ráadásul alkalmazottai körében, vagyis kihasználva a pozíciójából eredő kényszerítési le-117 Hajdú Miklós dr.: Expressz-keresztelés. Egyenlőség, 1912. márc. 3. 4-5. Az esetről a cionista sajtó is beszámolt. L. Neumann Miksa meghalt. Zsidó Szemle, 1912. márc. 1. 2. 118 A Herzog családról: Kövér György: M. L. Herzog & Comp. Három nemzedék öröksége. In: Uő: A felhalmozás íve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Bp., Új Mandátum, 2002. 62-73. 119 Méltóságos urak. Egyenlőség, 1904. jan. 10. 8. Orosdyné térítő tevékenységéről a cionista és az ortodox sajtó is megemlékezett. L. Egy új báróról. Zsidó Néplap, 1905. márc. 3. 8.; Fővárosi kórkép. Magyar Zsidó, 1910. jan. 20. 12. 120 Gabriolus: Hittérítés. Szerkesztői megjegyzés. Egyenlőség, 1904. jan. 17. Melléklet. 3. 121 Ariston [Csoór Gáspár]: Silbermann és Silberstein I. Alkotmány, 1896. márc. 28. 1. 122 Zsidó invázió az igazságszolgáltatás terén. Alkotmány, 1908, nov. 13. 1.; Philaleth.es: Demokrácia és kapitalizmus. Alkotmány, 1914. márc. 26. 1. 123 Zsidóországból. Alkotmány, 1904. jan. 19. 7. 124 Szabolcsi Miksa: Megjegyzések. Egyenlőség, 1904. jan. 24. Melléklet. 2. 125 Ábrahám [Gábor A.]: Kitérések i. m. 3.
