Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
16 KONRÁD MIKLÓS nagypolgárai közül, és nem is csupán azáltal, hogy szemben számos pályatársával, nem szerzett sem nemességet, sem bárói címet, vagyis e tekintetben elkerülte a vád, hogy — korabeli kifejezéssel élve — a felsőbb körökhöz dörgölődzik,85 Wahrmann Mór a zsidó felekezeti életben is vezérszerepet játszott, különösen miután 1883 novemberében a Pesti Izraelita Hitközség elnökévé választották.86 „Minden szava parancs lett a zsidóságban. „Wahrmann mondta..." - ez már fellebbezhetetlen ítélet volt."87 Amint azt halála előtt kevesebb mint egy évvel, a pesti Hevra Kadisa tagfelvételi üléseinek bezáró ünnepélyén Wahrmann kijelentette: „Az nem igaz hazafi, ki felekezetéhez nem ragaszkodik, az nem jó polgár, ki felekezetét elhanyagolja. Lángoló honszeretetünk, kell hogy karöltve járjon a felekezetünk iránti törhetlen hűséggel."88 Wahrmann szentenciája, amely a Jó zsidó" ismérveként nem annyira a vallásos hitet, mint inkább a zsidó (vallási) közösség iránti húséget állította zsinórmértékül, a neológ értelmiség jelmondataként is szerepelhetett volna. Wahrmann Mórnak egy lánya és két fia volt. Felesége, Gold Lujza 1865-ben, harmadik gyerekük születésekor meghalt, a gyerekeket nevelőnők, házitanítók nevelték.89 Fiai, Ernő és Richárd, nem jártak apjuk nyomdokain, a kereskedelmi pálya helyett inkább a kártyaasztalnál és a lóversenyeken tündököltek, mágnásokkal pajtáskodtak, Ernő bőszen párbajozott, Richárd versenyistállót tartott.9 0 Bródy Sándor szerint ebben valójában Wahrmann Mórnak is volt felelőssége: „Mulatott azon, hogy ő megmaradt komisz kalmárnak, míg a fiai már kiskorukban nem tudtak gyalog járni, annyira hozzászoktak a paripaháthoz. A két kis gimnazista úgy járt, mint a huszárkapitányok: a föld mint méltatlan elementum himbálódzott a lábuk alatt."91 Idős korában Wahrmann Mór állítólag maga is úgy érezte, hogy elhibázta a tőle korán elidegenedett fiai nevelését, kitérésüket is megjósolta.92 Richárd ezt még apja életében megtette, Ernő nem sokkal halála után keresztelkedett ki.9 3 Ernő és Richárd voltak a rossz fiúk, akik a vagyont, amelyet hithű apjuknak köszönhetően örököltek, a kitéréssel viszonozták, akik még Wahrmann Mór halála első évfordulóján rendezett gyászistentiszteletre sem mentek el, akik megkeserítették apjuk életét, majd meggyalázták emlékét.94 Wahrmann Mór leánya, Renée, volt a jó lány, apja „leg-85 Halálakor Wahrmannt úgy az Egyenlőség, mint Rákosi Jenő Budapesti Hírlapja a polgári erények megtestesítőjeként búcsúztatta el. Sz. M.: A mi nagy veszteségünk. Egyenlőség, 1892. dec. 2. 1.; [Rákosi Jenő:] Wahrmann Mór. Budapesti Hírlap, 1892. nov. 30. 1. L. még: Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór, 1831-1892. Szerk. Frank Tibor. Bp., Argumentum, 2006. 86 A pesti izr. hitközség közgyűlése. Egyenlőség, 1883. nov. 25. 4. 87 Szabolcsi L.: Két emberöltő i. m. 40. 88 Részlet Wahrmann Mór egy beszédéből. Egyenlőség, 1894. dec. 7. 4. 89 Szabolcsi Miksa: Wahrmann Mór. Egyenlőség, 1891. okt. 30. 5.; Vadász Ede: Adalékok a Wahrmann-, gorlicei Weiss-, Szófer- (Schreiber) és Fischmann-családok származási adataiból. Ezen családok kiválóbbjainak életrajzához is. Bp., Athenaeum, 1907. 10-13. 90 Wahrmann Ernő öngyilkos. Budapesti Hírlap, 1906. jún. 1. 7-8.; Molnár Jenő: A Wahrmann-család tragédiájának utolsó felvonása. Egyenlőség, 1926. nov. 27. 5.; Pázmándy Dénes: A Wahrmanncsalád tragédiája. Szombat, 1934. febr. 3. 6-7.; 1934. febr. 17. 7-8. 91 Bródy Sándor: Oroszlánszívű Richárd utolsó órája. In: Uő: Elmélkedések. Bp., Lampel, é. n. [1914.] 7-8. 92 Szabolcsi Miksa: Az új nemzedékért. Egyenlőség, 1893. ápr. 14. 3-4. 93 Uo. 4.; Amit Wahrmann Mór sem sejtett. Egyenlőség, 1893. máj. 19. 11. 94 Wahrmann Mór fiai. Egyenlőség, 1893. nov. 17. 3-4.
