Századok – 2010
KISEBB CIKKEK - Soós László: A kecskeméti állami „Miklós" szőlőtelep feladatköre alapításának első éveiben
200 KISEBB CIKKEK - a fajtákat egymástól elválasztva, külön táblákba ültetik, - a meghatározott sor- és tőketávolságot betartják; - az ekével történő művelés feltételeit, valamint a vízelvezetést biztosítják. A korabeli szóval okszerű szőlőtelepítést és -művelést vállalók számára- a modern borkészítés megtanulásának lehetőségét is biztosítani kívánták. Ezért tervezet született arra, hogy a kecskeméti telepen egy olyan pincét is berendeznek, amelyben az alföldi homoktalajokon termelők a helyes borkezelés módszerét megismerhetik. Az állami kísérleti szőlőtelep helyének végleges kijelölését talajtani vizsgálat előzte meg. A Kecskemét város elöljárói által a fenti célra kijelölt 200 kat. holdnyi terület talajának összetételét Liebermann Leó, a Budapesti Állami Vegykísérleti Állomás vezetője, Krécsy Béla, kecskeméti reáliskolai tanár és Schafarzik Ferenc geológus vizsgálta meg. A három szakember jelentése szerint „A kecskeméti állami szőlőtelepnek szánt terület talaja úgy jelentékeny quarz-homok tartalmánál, valamint csekély fokú víztartó képességénél fogva teljes mértékben bírja mindazokat a tulajdonságokat, melyek eddigi tapasztalataink szerint a szőlőt a phylloxera támadásai ellen biztosítják. Az egész 200 holdnyi területen csak két olyan pont van, ahol a kívánt kellékek elegendő mértékben fel nem találhatók, és ahol ennélfogva a szőlőültetés a phylloxera mentesség szempontjából nem volt javasolható. Az egyik az az északkeleti részen fekvő 10-12 holdnyi homokos terület, a másik a jelentékenyebb mésztartalommal bíró rész, amely a terület alsó részét átmetsző közlekedési út mentén fekszik."1 1 A fenti, a földművelésügyi miniszter által is támogatott célok megvalósítása érdekében Miklós Gyula 1883. március 21-én Kecskemétre utazott. A város vezetői — az állami kísérleti szőlőtelep létrehozása érdekében — vállalták:1 2 a Kecskemét határában fekvő 200 kat. hold nagyobbrészt homokos talajú terület használati jogát a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium részére átadják. Amennyiben egy későbbi időpontban a minisztérium úgy dönt, hogy a földterület további használatát már nem igényli, akkor az a rajta lévő épületekkel együtt visszakerül a város tulajdonába. A város az épületekhez igényelt tégla fele részét díjmentesen, a másik felét önköltséges áron bocsátja a minisztérium rendelkezésére. A telepen termett és eladásra szánt szőlővesszők 6%-át a városi polgárok ingyen kaphatják meg, de csak saját szükségletükre fordíthatják. A szétosztásról a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni. Amennyiben a szőlőtelep mellett vincellérképezdét hoznának létre, akkor az iskola növendékei között az első évben 10, később a tanulók egyharmada kecskeméti születésű legyen. A szőlőtelep kezelése lehetőleg a gyümölcstermelésre és nemesítésre is kiterjesztessék. 11 Közgazdasági Értesítő 1884. október 23., 12 MOL K 168 1883-5-3411 Aktajegyzet. 43. szám Dr. Horváth Géza: Jelentés az Országos 1883. március Phylloxéra Kísérleti Állomás 1883-dik évi működéséről.
