Századok – 2010

KRÓNIKA - Ökumené vagy globális közösség? Beszámoló a 21. Történész Világkongresszusról (Tomka Béla)

KRÓNIKA ÖKUMENÉ VAGY GLOBÁLIS KÖZÖSSÉG? Beszámoló a 21. Történész Világkongresszusról 2010. augusztus 22-28. között zajlott Amszterdamban a 21. Történész Világkongresszus (hivatalos nevén a 2Ith International Conference of Historical Sciences, ICHS). A történettudomány ezen reprezentatív igényű nemzetközi konferenciája igen nagy hagyományokkal rendelkezik, hiszen már 1898 óta — általában ötévente — megrendezik. Miként 1995-ben Montreálban, 2000-ben Oslóban, vagy legutóbb 2005-ben Sydneyben, ezúttal is három fő témát (Major Themes) jelöltek ki a rendezők, melyeket egy teljes napon keresztül vitattak a résztvevők. A „Birodalmak bukása" elnevezésű szekció a római birodalomtól a Habsburg államalakulaton át a spanyol, brit és más gyarmati rendszerek felbomlásáig vette sorra a történelmi példákat. Az évezredeken átívelő előadások — érdekfeszítő voltuk ellenére — kevés meggyőző általánosításra adtak módot, még akkor is, ha a szekciószervezők átfogó kérdések felvetésével valóban a közös vonások keresésére ösztönöztek: Megújultak-e a birodalmak megszűnésük előtt? Mi volt az erőszak szerepe fennmaradásukban? Milyen jelentősége volt a nacionalizmusnak felbomlásukban? Mi volt a mérlegük a gyarmatosítók és a gyarmatosítottak szempontjából? „A város, mint kultúra" címet viselő téma esetében is széles volt az előadások által felölelt időszak, de ez esetben a hangsúly már sokkal inkább az újabb korokra esett. A városi kultúrát a kutatók úgy fogták fel, mint amely kedvező talajt jelentett az innováció és a kreativitás számára, emellett lehetővé tette az etnikai konfliktusok kezelését is, s ez által növelte a városok vonzerejét. Különleges hangsúlyt nyert a civil társadalom szerepe e kultúra formálódásában, például annak a városi vezetéssel való együttműködése tekintetében. Az előadások visszatérően hangsúlyozták, hogy a városok gyakran a társadalmi változások laboratóriumává, vagy inkább kiindulópontjává váltak, nem csupán Európában, hanem azon kívül is. E szekcióban két előadás is foglalkozott a Habsburg Birodalom városaival. Végül a „Vallás és hatalom" történeti összefüggéseit tárgyaló harmadik fő szekcióban — némileg meglepő módon, s valószínűleg a szervezők szándékaitól is eltérően — szinte kizárólag a keresztény vallások ilyen vonatkozásairól születtek előadások, melyek általában térben és időben is erősen specifikus témákon (pl. „Katolikus politikai mobilizáció Buenos Airesben, 1918-1946") keresztül igyekeztek választ adni átfogó kérdésekre. Ezek közé tartozott, hogy mit jelentett a „szekuláris" és a „vallásos" a különböző modern társadalmakban; lehet-e a „szekularitás" fogalmát használni a premodern időkben; vagy miként kapcsolódott össze a vallás és az erőszak a történelemben.