Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
1470 E. KOVÁCS PÉTER szeinek az volt a lényege, hogy Zsigmond csak abban az esetben egyezik bele a firenzeiek közbenjárásával Velencével kötendő fegyverszünetbe, ha abba Lombardiát is belefoglalják. A herceg követei ekkor már úton vannak Magyarországra, és a milánói herceg előre elfogadja, amit a király dönt a szerződés ügyében: akár Velencével, akár Firenzével, vagy mindkettővel együtt. Azt is tudjuk, hogy Zsigmond Svájcot is Figyelmeztette, hogy ne támadják meg Milánót.8 ' Filippo Maria Visconti azonban továbbra is szorgalmazta a fegyveres beavatkozást Friuliban.88 Zsigmond nem avatkozott be fegyveresen Milánó oldalán, a katonai beavatkozás lebegtetése — a tények ismeretében nyugodtan mondhatjuk —, pusztán taktikai eszköz volt. Az, hogy 1426 júniusában kinevezte Maróti János bánt a Friuliba küldendő sereg parancsnokának, érthető, hiszen ezzel Milánót nyugtatta, ellenben Velencét felidegesítette.8 9 Ekkor már jól látszott, Zsigmond elzárkózik a velencei szövetségtől, és Milánó oldalára áll, hiszen szövetséget is kötött vele Visegrádon, sőt, egy júliusi, Velence elleni hadjárat is a napirendre került, igaz, a császár arra is hajlandó lett volna, hogy Milánó és Velence között közvetítsen.9 " (Ezzel a feladattal a magyar király 1426 augusztusában Szászi János veszprémi püspököt bízta meg.9 1 ) Filippo Maria Visconti természetesen mindent megtett, hogy Zsigmond katonailag is támogassa. Ezért írt — a hadjárat elindításának fontosságára figyelmeztve — Borbála királynénak, Maróti Jánosnak és Garai Miklós nádornak is, valamennyiüktől támogatásukat kérve.92 A milánói herceg továbbá ebben a szellemben adta ki utasításait a magyarországi követeinek, hiszen joggal félt attól — ezt levelében említette is —, hogy pénz hiányában nem fogja tudni zsoldosait megtartani, és Velence felfogadja a tőle elpártoló katonákat. Továbbra is abban reménykedett — mást nem tehetett —, hogy a magyar király seregével egyesülve, megtámadhatja a Köztársaságot.9 3 A császár szokásához híven lebegtette a végleges választ, ellenben nagy szorgalommal válaszolt a herceg leveleire. A milánói követek még jódarabig próbálkoztak Magyarországon, de sikertelenül. A politikai tárgyalások mellett Visegrádon gazdasági kérdések is előkerültek Milánó és Buda között. 1426 júliusának a végén abban is megegyeztek, hogy Filippo Maria Visconti 1427. február 2-ig megnyitja a kereskedelmi 87 Osio, L.: Documenti Diplomatici i. m. 214-216. (1426. jún. 8.: A milánói herceg levele Zsigmond királyhoz.), regesztáját 1. Oklevélmásolatok 314. sz. 88 Csak néhány példa: Carteggio 98. sz. (Milánó, 1426. jún. 8.: A milánói herceg levele Brunoro della Scala birodalmi vikáriushoz.), 99. sz. (Milánó, 1426. jún. 8.: A milánói herceg levele Bartolomeo Mosca di Genova milánói követhez.). 89 Osio, L.: Documenti Diplomatici i. m. 223-224. (Abiategrasso, 1426. jún. 22.: A milánói herceg levele Maróti János bánhoz.). 90 RI. 2. 6679. (Visegrád, 1426. jún. 6.: Zsigmond király oklevele.). A milánói követek Zsigmondnál csak kisebb sikereket értek el: oklevélmegerősítések (RI. 2. 6678.), törvényesítés (RI. 2. 6693.), kinevezés (RI. 2. 6694.) stb. 91 RI 2. 6722. (Buda, 1426. aug. 23.: Zsigmond király oklevele.). 92 Osio, L.: Documenti Diplomatici i. m. 227. (Abiategrasso, 1426. jún. 22.: A milánói herceg levele Borbála magyar királynéhez.), uo. 223-224. (Abiategrasso, 1426. jún. 22.: A milánói herceg levele Maróti János bánhoz.), uo. 228-229. (Abiategrasso, 1426. jún. 22: A milánói herceg levele Garai Miklós nádorhoz.). 93 Osio, L.\ Documenti Diplomatici i. m. 225-226. (Abiategrasso, 1426. jún. 22.: A milánói herceg levele követeinek, Corrado del Carrettonak és Guarniero Castiglioninek.).
