Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
A NEMZETI ÚJSÁG A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚRÓL 1936-1939 141 hadműveleteket nem koronázta siker pedig ott már 1936 novembere óta tartanak a csaták!" - ismeri el ezzel a köztársasági oldal erejét, kitartását. 1939-ben a polgárháború utolsó három hónapjában nagy számban találhatunk témánkra vonatkozó fotóillusztrációt a Nemzeti Újságban. A fotók a nemzeti hadsereg győzelmeihez köthetők, vagy a barcelonai és a madridi eseményekhez, de szerepel az olasz vezérnek, Mussolininek a spanyol nemzeti hadsereg győzelmét ünneplő beszédére vonatkozó kép is. Január 26-án a köztársasági Barcelona elbukik. Az újságcikkek címei ilyen módon kommentálják az eseményt: „Határtalan ujjongó lelkesedéssel fogadta a katalán főváros a felszabadítókat." A kép ellenben térdeplő és szomorú arcú embereket mutat. — „Negrin és vörös kormánya elmenekült" — a képen négy-öt lakos könyököl egy barikád szélére, amit egy barcelonai kávéház elé építettek. Egy január 31-i hír szerint a köztársaságiakat támogatók ezrei menekülnek Franciaországba. Február 5-én egy Rómából érkezett képet találunk a lapban, miszerint „százezrek ünneplik Rómában Franco tábornok diadalát". Vagy „A Duce Barcelona eleste napján beszél a Palazzo Venezia erkélyéről a tömeghez". Ebben a helyzetben — szól egy újságcikk — Anglia és Franciaország már hajlandó elismerni Franco kormányát. „ A spanyol lecke" című Nyisztor Zoltán cikk február 5-én lezárja, értékeli az olvasók számára az eseményeket a konzervatív Nemzeti Újság felfogásában: „akármint is alakul a spanyol kérdéssel két év óta hevített nemzetközi légkör, tanulságai most már nyilvánvalók. A spanyol polgárháború a nemzetközi bolsevizmus utolsó gyújtogatási kísérletének tekinthető. ... a spanyol példa nagy tanulsággal szolgál nekünk katolikusoknak is. ... a Franciaországban pozitív formát öltött baloldali katolicizmussal kapcsolatban! Ez a gondolat már önmagában is rémes. Az itt megfogalmazott baloldali katolicizmus... finom mérgét és bódulatát eljuttatta más országokba, többek között Magyarországra is. ... feledve a vörösök minden barbárságát, embertelenségét és vérözönét, sokan pártjára állottak. Hát ez a baloldali katolicizmus most végérvényesen megbukott!" - reméli a Nemzeti Újság. A majdnem három évig tartó harcok után a győzelem megkoronázásaként — írta az újság március 27-én — a nemzeti hadsereg elfoglalta Madridot, majd a burgosi — azaz a Franco vezette — „spanyol kormány csatlakozott az Anti-Komintern paktumhoz". A fotók és a cikkek bizonyítani látszanak azt, hogy a Nemzeti Újság nagy mennyiségű és árnyalt információval rendelkezett a spanyol polgárháborúról, a háborút kirobbantó előzményekről, az egyházat érintő pusztítás mértékéről. Az a kép, amelyet olvasóinak „lefestett" — és fotókkal illusztrált — mégis csak részben volt hiteles. A lap ugyanis eltúlozta a kommunista-veszélyt és nem tett fel valóban fontos kérdéseket, amelyek a háború társadalmi-szociális gyökereit keresték, vagy rámutattak volna az aktívan politizáló katolikus spanyol egyház történelmi szerepére, éppen ezért nem tudott eléggé hiteles és meggyőző lenni, bár rendszeresen megszólaltatta saját kiküldött tudósítóját, magyar és külföldi szemtanúkat, sőt hazai katonai szakértőket. Tagadhatatlan azonban az is, hogy egyes széles látókörű újságírók, mint Nyisztor Zoltán, már 1936-ban felhívták a figyelmet arra, hogy vannak komoly társadalmi, szociális és gazdasági okai en-
