Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
A NEMZETI ÚJSÁG A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚRÓL 1936-1939 139 kéri, hogy csatlakozzanak ahhoz a kb. 1000 emberhez, akik már ott harcolnak." Németország szerint — írja a Nemzeti Újság január 9-én — a Komintern a vörös Spanyolországban felismerhető módon részt vesz a vezetésben. „Róma és Berlin pedig nem tűr szovjet-spanyol uralmat." Már a Kisantant országai között is éles ellentétek alakultak ki a szovjetekkel szembeni állásfoglalás kapcsán. Csehszlovákia és Jugoszlávia között feszült a helyzet. Csehszlovákia teljesen a szovjet befolyása alá került. Január 23-án megtudjuk, hogy „a francia kommunista párt tagjainak a száma — ijesztő módon — 16 ezerről 284 ezerre nőtt egy év alatt." Magyarországon pedig — a február 7-i szám szerint — „Vörös szeminárium indult Angyalföldön" ahol „csokoládéval és ízes uzsonnával csábítják el a külváros gyerekeit bolseviki lélekkufárok". A Nemzeti Újság kiküldött tudósítójának, Márkus Pálnak február 9-én olvashatjuk az első Sevillaban írt helyszíni tudósítását. Márkus Pál 10 ezer km-t utazott 3 hónap alatt, hogy megismerje a spanyolokat és országukat. Főleg a nemzetiek kezén lévő országrészt és Gibraltárt járta végig. A tudósító külön érdeme, hogy nemcsak a hivatalos propaganda-irodák vezetőivel, a külföldi sajtót kiszolgáló nemzeti vezérkari tisztekkel beszélt, hanem hozzáfért a „megdöbbentően elmaradott paraszt, a városi polgár, a légionárius gondolataihoz is". „ A spanyol polgárháború világnézetek harca lett, egy kicsit Európa sorsa is eldől ebben a szörnyű tusában. ... Az egyik oldalon a bolsevizmus küzd kétségbeesetten, a másikon a nemzeti gondolat." Az 1938-ban Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi Eucharisztikus konferencia kapcsán — a márciusi lapok egyikében — olvashatjuk, hogy a konferencia a „militarizált atheizmus elleni küzdelem elindítója" lehet. 1937-ben a nemzetközi helyzetet erősen felkavarja a spanyol polgárháború. Franco szerint — írja a Nemzeti Újság márciusban — Franciaország ürügyet keres spanyol-Marokkó megszállására. A vörösök el akarják adni Angliának és Franciaországnak spanyol-Marokkót, cserében a két országtól várt katonai támogatásáért. Az olaszok ugyanakkor az angol rosszallás ellenére sem hajlandóak visszarendelni a spanyol nemzeti hadseregben harcoló olasz önkénteseket. A madridi frontszakaszon így olasz csapatok is harcolnak, és ezzel Olaszország veszélyezteti Franciaország Földközi-tengeri összeköttetéseit. 1937 áprilisától közlik több részletben Márkus Pál helyszíni tudósításait. Május 8-án Márkus a következő címet adja a tizenegyedik oldalon megjelent cikkének: „A spanyol polgárháború puskaporos hordója a kisebbségi kérdés" „A nemzeti érzés terelte nemzetietlen irányba a katalán nacionalizmust" - indokolja részben ezzel a ténnyel a polgárháború kitörését. A szerző világosan látja, hogy „Akárhogy is fordul a kocka, akárhogy is dől el a spanyol polgárháború, az biztos, hogy ezzel nem dől el a spanyolországi kisebbségek sorsa. Valaki vesztes lesz és ezt Spanyolországban a vesztes fél soha nem ismeri el. Ismét megindul a harc..." „Franco már Genfben is tiltakozott jegyzékben a spanyol vörös bűntettesek — értsd a hivatalos spanyol kormány — népszövetségi képviselete ellen". Júniusban a spanyol partok mentén bombázták, a Deutschland nevű német hajót, ezért a német flotta szétlőtte Almería kikötőjét, amivel veszélybe került Európában a béke: Olaszország és Németország kilépett a benemavatkozási bizottságból.
