Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
A NEMZETI ÚJSÁG A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚRÓL 1936-1939 135 állnak előttünk a szociális irányelvek." „A cselekedésre itt az utolsó lehetőség". „Vessünk sürgősen szemet a gazdasági bajok és szociális kérdés rendezésére. Személyi és hatalmi tülekedések helyett tülekedjünk már egyszer a szociális törvényhozásban ... Tüntessük el a visszaéléseket, aprózzuk fel a szűkrejutott, de mégis jutott magyai- kenyeret, s akkor kihúztuk a méregfogát minden szélsőségnek, akár nemzeti szocializmusnak, akár bolsevizmusnak is nevezzék azt!" Augusztus 6-án a Nemzeti Újság a következőket írta a 3. oldalon: Párizsból jött hírek szerint, a helyzet feszült, konfliktusok állhatnak elő, ha nem jön létre megállapodás a spanyol ügyekbe való be nem avatkozás miatt. Ugyanis francia hadianyag-szállítások történtek, és készenlétbe helyezték a francia flottát. Tehát Európát konfliktus fenyegeti a „spanyol, a francia marxisták és a szovjet összefogás miatt. ... tizenhét évvel a nagy keresztény és nemzeti újjáébredés után (utal a lap a magyar 1919-es proletárdiktatúra leverésére) el lehet gondolkozni azon, miért és hogyan is történt, hogy az együtt induló jobboldali erők nem tudtak végig egyetlen és töretlen arcvonalban maradni." Az európai nagyhatalmakat tehát állásfoglalásra kényszeríti a spanyol polgárháború. A franciák jegyzékben kérik az angol és az olasz kormányt, a spanyol eseményekkel kapcsolatos semleges magatartásra. Egy párizsi hírben megjelennek az első megrázó események — a Nemzeti Magazinban pedig a velük kapcsolatos képek — a polgári lakosság körében elkövetett gyilkosságokról. Barcelonából a szindikalisták (szakszervezetiek) és az anarchisták vérengzéseiről kapnak a magyar olvasók híreket Svensson svéd mérnök elmondásai alapján. „Több foglyot benzinnel leöntöttek és meggyújtottak. A templomok és kolostorok nagy részét kirabolták, felgyújtották, sok pap és szerzetes a lángokban lelte halálát. A munkásmilícia formális hajtóvadászatot rendez a nemzeti mozgalom hívei ellen."1 7 Nyíri László nyugalmazott vezérkari ezredes katonai szempontból — térképpel illusztrálva — elemezte a spanyol helyzetet a Nemzeti Újságban.1 8 Méltatta Franco terveinek katonai zsenialitását. „Minőségi tekintetben — írta — a vörösöknek látszólag nincsenek jól kiképzett és fegyelmezett csapataik. Franco tábornok katonáit pedig nemzeti eszmék fűtik. Amúgy, létszámukban körülbelül egyenlően lehetnek. - tette hozzá. Feltehetően hitelesnek gondolt magyar szemtanúk véleményének, elmeséléseinek is helyet adott ugyanez a szám: „Menekült magyarok tanúságtétele a Barcelonai borzalmakról" címmel három Trieszten keresztül hazatért magyar - Morvái Béla vegyészmérnök, Tokos Imre bútor-kereskedő és Hlabár Zoltán jogi tanulmányait abbahagyott magyar diák mondja el a látottakat: „Július 20-án a reggeli órákban a vörösök megtámadták a középületeket, a postát, a távírót, a kaszárnyákat és a parochiákat. Huszonkettedikén kezdődött meg a templomok gyújtogatása. Több mint száz templom és kolostor esett áldozatul a vörösök vandál pusztításainak." A papokat élve kidobták a kolostorok ablakából, majd felkoncolták őket. „Barcelonában valamennyi papot és apácát legyilkolták." - teszi hozzá. A szeptember 6-i lapban az 5. oldalon ugyanakkor egy cikk arra hívja föl a figyelmet, hogy „A francia kommunisták 17 Uo. Nemzeti Újság, 1936. szeptember 29. 18 Uo. Nemzeti Újság, 1936. augusztus 5.
