Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 9 kör lényeges részét alkotta, hiszen a modern zsidó identitásválság számszerűsíthető, leglátványosabb tünete volt. A válság persze globális választ kívánt, a modern zsidóság definíciójának és önképének átfogó megújítására serkentett.3 8 Ami a kitérés elleni küzdelmet illeti, a célközönség értelemszerűen nem a kitért, hanem a zsidóságtól már nagy mértékben elidegenedett, ám a zsidóság számára feltételezetten még megmenthető zsidók voltak. Az érvelés alapvetően két síkon futott. Az érzelmekre apellált a kitérés által a szülőknek okozott fájdalom hangoztatása, illetve a felmenő nemzedékek áldozatos hithűségének emlegetése, akik „szívesebben tűrték el a kínzás minden nemét s mentek ezer számra a halálba, mintsem hogy elhagyták volna ősi hitüket".39 A két érv, a gyermeki szeretet, vagyis a szülők hitéhez való hűség kötelezettsége és a zsidó múlt mint szenvedéstörténet együttes megjelenítése már az 1860-as évek elején fellelhető, így Mezei Mór egy rövid elbeszélésében, amelyben egy ifjú zsidó elájul azon felismerése fájdalmában, hogy kitérése „halálos tőrdöfés" anyja szívébe - majd ájulásából magához térvén ráébred, kikeresztelkedése csak rémálom volt, továbbra is azon felekezet tagja, „melynek osztályrésze az üldöztetés és szenvedés".4 0 A kitérés által a szülőknek okozott fájdalom, illetve a kitérés, mint a szülők és az „ősök" emlékének meggyalázása a századvégtől a felekezeti irodalom közkedvelt témája lett.4 1 A természetéből adódóan érzelmes téma érzelmességet kívánt: „Az öreg asszony", írta le Tolnai Alfréd a fia kitéréséről értesülő jámbor falusi nő reakcióját, „minden zokszó nélkül elvágódott a földön. Még egy sóhajtás: «Halljad Izrael..., az Örökkévaló a mi Istenünk..., az Örökkévaló egyetlenegy!» Még görcsösen kapkod levegő után... egy vonaglás - és vége. Meghalt egy zsidó anya. Megölte a fia levele, a fia tette."4 2 A zsidó történelemnek mint szenvedéstörténetnek a zsidók történeti tudatába mélyen beágyazott percepciója a közösségtudat érzelmi megerősítésének szinte magától kínálkozó eszköze volt. Heinrich Graetznél, a zsidó történelem Salo W. Baron elhíresült kifejezése szerint „könnyfakasztó" koncepciójának43 legnevesebb hirdetőjénél, amint őt követően a magyar neológ értelmiség-38 Ennek nyomon követése túllépi e tanulmány keretét. A kérdésről 1. Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón. Századok 139. (2005) 1335-1369. 39 Weber Soma: Izrael története a Szentföldön. Az elemi iskolák IV osztálya számára. A Pesti Izr. Hitközség megbízásából írta —, a Pesti Izr. Hitközség vallásoktatója. Negyedik, javított kiadás. Bp., Lampel, 1909. 60. 40 Mezei Mór: Művészábránd. [1863.] In: „Minden hiábavalóság..." Novellaantológia száz év zsidó prózájából. Szerk. Kőbányai János. Bp., Múlt és Jövő, 1999. 35-44. 41 Grósz Gizella: A hitehagyott. In: Uő: Az asztalfiából. Tárczák és elbeszélések. Bp., Schlesinger és Kleinberger, é. n. [1898.] 38-47.; Lengyel Laura: Küzdelmek. In: Évkönyv. 1903. Szerk. Bánóczi József. Bp., Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1903. (Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai. XVII.) 127-133.; Tolnai Alfréd: A hitehagyott. In: Évkönyv. 1904. Szerk. Bánóczi József. Bp., Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1904. (Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai. XIX.) 258-264.; Révész Béla: A rejtelmes ember. In: Uő: Rejtett utakon. Bp., Magyar Zsidó Könyvtár, é. n. [1906.] 59-64. 42 Tolnai A.: A hitehagyott i. m. 260-261. 43 A szenvedéstörténet bírálatával Baron új irányt nyitott a zsidó történetírásban. L. Salo Baron: Ghetto and Emancipation: Shall We Revise the Traditional View? Menorah Journal 14. (1928) 515-526. Baron történetszemléletéről és hatásáról: Ismar Schorsch: The Lachrymose Con-
