Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
132 SEMSEY VIKTÓRIA hogy „a harcolni Istenért, a hazáért és a királyért" jelszóval mozgósította az embereket a nemzeti zónában, részben, mert széles körben politizált különböző lapokban.1 2 1937. június 8-án Gomá bíboros levelet írt a pápának és abban kérte, hogy a katolikus egyház feje támogassa Franco kérését, és továbbítsa a spanyol püspöki kar levelét az európai országokhoz, hozzásegítve őt és a nemzeti oldalt a hamis és megtévesztő információk elkerüléséhez. Franco nagy figyelmet fordított arra az óriási erőre, amit a katolikus egyház képviselt országon belül és kívül. A tábornok megpróbált utat találni Európa és a világ hagyományosan katolikus országaihoz, hogy megnyerje szimpátiájukat a nemzeti oldal számára. Valószínűleg ezért is került kapcsolatba 1937-38-ban a magyar Mihalovics Zsigmond kanonokkal, aki az 1938. májusában Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi Eucharisztikus kongresszus szervezője volt. Elképzelhető, hogy személyes ismeretségük, de mindenképpen kölcsönös szimpátiájuk jeleként Franco 1938. februárjában Burgosból elküldte arcképét az Eucharisztikus Kongresszusnak és Mihalovics Zsigmondnak dedikálta. A fotó a Nemzeti Magazinban, az újság mellékletében jelent meg 1938. májusában. A katolikus Nemzeti Újság 1919-ben, a proletárdiktatúra bukását követően indult, utódjaként a konzervatív katolikus szemléletű Alkotmánynak, amelyhez szellemi folytonosság kötötte. Az Alkotmány félhivatalos közlönye volt a korabeli keresztény-szocialista pártnak. A Nemzeti Újság katolikus iránya erőteljesen kidomborodott, jobboldali nacionalista szellemben publikált elemzéseket, a katolikus egyházi élet eseményeiről rendszeresen hírt adott, de természetesen bel- és külpolitikai, gazdasági és kulturális rovata, divat, apróhirdetés, sőt humor rovat (az ún. „Mosoly országa") tette népszerűvé. Mozgékony a hírszerzést illetően, a tartalom beosztásában és a terjesztésben. Mindez segítette, hogy hosszú ideig versenyképes maradjon.1 3 Saját külföldi tudósítókat foglalkoztatott, de adott esetben szakértőket is felkért. Ez történt a spanyol polgárháborúval kapcsolatban is néhány esetben. Vasárnapi melléklete a csak képeket közlő Nemzeti Magazin volt. A hétvégi mellékletekben és a napilap áttekintett számaiban körülbelül 65-70 fotóillusztrációt találtunk. A bizonytalan szám abból adódik, hogy a mellékletben 1936-ban néhányszor két oldalas teljes fotómontázst közöltek a polgárháborúról. Az újság első oldalára kerültek a fontos személyiségek arcképei pl. Franco, Azana, Negrín, Martinez Barrio, Largo Caballero, az utolsó oldalakon pedig a gyilkosságokról, a lerombolt templomokról, a harctérről a városokról készült képek kaptak helyet. Számukat tekintve egyértelműen az 1936-os évben megjelent fotók dominálnak. A polgárháború első hónapjainak rettenetes eseményeit az egyház- és vallásellenes akciókat a kommunizmus elrettentő példáiként tűntette föl a magyar napilap. Érdemes kiemelni néhányat a képaláírások közül: „kommunista csőcselék", „a kommunista rémuralom", „marxista csőcselék", „vörös gyilkos" stb. A közölt illusztrációk számát tekintve első helyen áll az 1936-os év, majd ezt követi 1939, 1937 és 1938. A fotók mennyisége 1936-ban volt a legtöbb, mivel 12 Palacio AtarcL: Cinco históriás de la República y de la Guerra, Madrid, 1973. 13 A magyar sajtó évkönyve 1938, Hungária Lloyd Lapkiadó, Budapest, 1938. 31-32.
