Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1209 rövid idejű volt. Családtagjai közül elsőként leánya, a jozefinista egyházpolitikával szemben fellépő Mária Anna apátnő zarándokolt újra Mariazellbe 1794-ben.14 1 Ettől kezdve lassan újjáéledt a Habsburg-dinasztia mariazelli zarándoklatainak immár minden reprezentációt nélkülöző családi hagyománya. Ennek a folyamatnak a bemutatása azonban már túlmutat jelen tanulmány keretein. Stará Boleslav Mivel a Habsburgokat a IV Károly által 1346-ban saját koronázására készíttetett és általa az ország patrónusának, Szent Vencelnek felajánlott Vencel Koronával koronázták cseh királlyá, Szent Vencel tisztelete a Habsburg-uralkodóház által képviselt állami-dinasztikus vallásosság fontos részévé vált. Ebben teljesedett ki a Habsburgoknak az a törekvése, hogy a Cseh Királyságban való uralkodásuk legitimációja érdekében kimutassák rokonságukat Szent Vencellel és a többi Premysl-házi királlyal. Ezt a gondolatot jelenítik meg a jezsuita Jan Tanner 1679-ben kiadott Svatá cesta z Prahy do Staré Boleslave... (Szent út Prágától Stará Boleslavig...) című könyvének utolsó sorai, amelyek a következőképpen szólítják meg a királyság legfőbb védőszentjét: „O Szent Vencel, kinek nemzetségéből Lipót, az első római császár származik..." A kötet egyik metszete Família Sancti Venceslai cím alatt egy családfát is ábrázol, amely Szent Vencellel kezdődik, majd IV Károllyal folyatódik, tetején pedig Habsburg-uralkodók (II. és III. Ferdinánd) láthatók, végül I. Lipót császár alakjával fejeződik be — ily módon demonstrálva Szent Vencel és a Habsburgok közötti, leányágon egyébként valóban fennálló rokonságot.142 A Habsburg állami-dinasztikus vallásosságban Szent Vencel és Mária tisztelete a Prága közelében található Stará Boleslav-i kegyhely kultuszában kapcsolódott össze.14 3 A legenda szerint 935-ben Boleszlav itt ölte meg bátyját, a csehek harmadik keresztény uralkodóját, Vencelt. A mártíromság helyén már a 11. században templomot emeltek a szentté avatott Vencel tiszteletére, ahová a krónikák szerint már a Premysl-dinasztia tagjai, majd IV Karoly és fia, Luxemburgi Zsigmond is rendszeresen elzarándokoltak.14 4 Ennek közelében 1613 és 1623 között egy másik templomot is emeltek a jezsuiták számára, egy Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló bronz relief tiszteletére, amelynek kultusza az 1560-as évektől követhető nyomon.14 5 A legenda 141 Uo. 70. 142 Jan Tanner: Svatá cesta z Prahy do Staré Boleslave... Praha 1679.; Heiliger Weg von Prag nacher Alt-Buntzel. Prag 1690. A Habsburg uralkodók cseh királyként kifejtett szakrális reprezentációjáról 1.: Stepan Vácha: Der Herrscher auf dem Sakralbild zur Zeit der Gegenreformation und des Barock. Prag 2009. 143 Marie-Elizabeth Ducreux: Der heilige Wenzel als Begründer der Pietas Austriaca. Die Symbolik der Wallfahrt nach Stará Boleslav (Alt Bunzlau) im 17. Jahrhundert. In: Im Zeichen der Krise. Religiosität im Europa des 17. Jahrhunderts. Hrsg. Hartmut Lehmann. (Veröffentlichungen des Max-Planck-Instituts für Geschichte 152.) Göttingen 1999. 597-636. 144 Bohuslav Baibin-. Epitome historica rerum bohemicarum... Pragae 1677. lib. VII. cap. 2. 145 A templomot II. Mátyás felesége, Tiroli Anna támogatásával kezdték építeni, akinek 1618-ban bekövetkezett halála után II. Ferdinánd és katolikus főurak — így például az 1618. évi defenesztráció két elszenvedője, Vilém Slavata és Jaroslav Borita Martinic — támogatásával fejezték be 1623-ban. L. Balbín, B.: Epitome i. m. lib. VII. cap. 14.
