Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1203 zellben. Sternegger szerint halálos ágyán fekve azonban egy követet küldött a zarándokhelyre azzal a paranccsal, hogy a kegyoltárnál celebráljanak érte misét.10 0 József utódja, VI. Károly császár — I. Lipóthoz hasonlóan — ugyanakkor buzgón ápolta a Pietas Mariana eszméjét, és közel harminc éven át tartó uralkodása alatt öt alkalommal zarándokolt Mariazellbe. Először még apja életében, 1703. szeptember 15-én látogatott el a kegyhelyre, útban a spanyol örökösödési háborúban szövetségessé lett Portugáliába, hogy a celli Szűz Mária oltalmáért könyörögjön.101 Mint már említettük, a katalánok és az aragóniaiak által 1706-ban spanyol királlyá választott Károly barcelonai tartózkodása során Montserratba is elzarándokolt.10 2 Császárrá koronázását követően először 1715. június 16-án, Szentháromság vasárnapján Erzsébet Krisztina császárnéval együtt járt Mariazellben, hogy hét év gyermektelen házasságután trónörökös megszületéséért imádkozzanak.103 Erről a látogatásáról részletes leírás maradt fenn, amely arról tanúskodik, hogy a császár mariazelli tartózkodása a 17. században kialakult és az altöttingi látogatásokat is meghatározó protokoll szerint zajlott.10 4 1. Lipót 1665. évi látogatásához hasonlóan az uralkodópár az esti órákban érkezett a kegyhelyre, és a császár rögtön a kegyoltárhoz vonult imádkozni, részt vett a vesperáson, majd elfoglalták a kolostorban előkészített szállást. Másnap reggel részt vettek a kegyoltárnál celebrált misén, amelynek a során szentáldozáshoz járultak. Az udvarmester vagy valamelyik beosztottja lerajzolta a mise alatti ülésrendet is, amely szerint az uralkodópár a kegykápolnán belül, közvetlenül kegyoltár előtt foglalt helyet, kissé hátrébb, de még a kápolnán belül pedig Lotaringiai Károly fia, Károly József trieri érsek ült. A klérus tagjai a kápolnán kívül, az első padsorban, a császár kíséretének legelőkelőbb tagjai pedig mögöttük foglaltak helyet. Az uralkodónak a kegyszobor közvetlen közelében kijelölt helye nyilvánvalóan a Habsburg-dinasztia és a celli Szűz Mária különleges kapcsolatát volt hivatva kifejezni, hasonlóan ahhoz az arany szív-offerhez, amelyet a fiatalon áttért császárné ez alkalommal adományozott a kegyoltárra.10 5 Hasonló üzenetet közvetített az uralkodópár következő évi zarándoklata során az, hogy az apát kivételes engedélyével megcsókolhatták a kegyszobrot.10 6 Az uralkodópár a mise után meglátogatta a kincstárat, majd másnap reggel még egy misén vettek részt a kegyoltárnál, utána pedig a kincstári oltár előtt tartott litánián, majd ezt követően indultak vissza Bécsbe. Zarándoklatukról a Wienerisches Diarium is beszámolt, amely ettől kezdve minden alkalommal tudósított a Habsburg-uralkodók mariazelli látogatásairól.107 100 Sternegger, B.-. Sechstes Jahr-Hundert i. m. 317. 101 Uo. 319-321. Ezen látogatásának emlékére 1706-ban anyja, Pfalz-Neuburgi Eleonóra egy pergamenképet adományozott a mariazelli templom kincstárának, amely allegorikus eszközökkel jeleníti meg Károly főherceg 1703. évi zarándoklatát. L. Mariazell és Magyarország i. m. III—9. 102 A Habsburg-dinasztia spanyol ágának V Károlytól kezdődő montserrati zarándoklatairól 1. Anselm. M. Albareda: História de Montserrat. Barcelona 1977. 103 Sternegger, B.: Sechstes Jahr-Hundert i. m. 326-327. 104 ÖStA HHStA ÄZA Karton 26. fol. 237v-243. és uo. ZP Bd. 6. 231v-235. 105 Sternegger, B.\ Sechstes Jahr-Hundert i. m. 326. 106 Othmar Wonisch: Die Gnadenbilder Unserer Lieben Frau in Mariazell. Sankt Lambrecht 1916. 19. 107 Wienerisches Diarium, Num. 1238. (1715. június 14.)
