Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1201 got, hanem — a nevezetes Austriae est imperare orbi universo (A.E.I.O.U.) jelmondat jegyében — az Isten kegyelméből a császár által uralt világot jeleníti meg, összefüggésben az univerzális keresztény monarchia eszméjével, amely a Habsburg császári hatalom eszkatológikus-messianisztikus értelmezésének évszázados hagyományát uralta.82 I. Lipót következő mariazelli zarándoklatára 1670 májusában került sor, és erre az útjára már spanyol felesége, Margit Terézia is elkísérte.8 3 Sternegger krónikája szerint a császár ekkor azért kereste fel a kegyhelyet, hogy hálát adjon Máriának a Wesselényi-összeesküvés lelepleződéséért, valamint súlyos betegségéből való gyógyulásáért, hiszen ez a dinasztia kihalásával fenyegetett, mivel ekkor még nem volt fiú utóda.8 4 1673 júliusában a császár újra Mariazellbe zarándokolt.8 5 A korabeli hírek és események félévenként Frankfurtban kiadott összefoglalása, a Diarium Europaeum szerint Lipót ez alkalommal az előző évben kitört francia-holland háború miatt kialakult szorult helyzetében fordult a celli Szűzanyához. A Német-római Császárság ugyanis Spanyolországgal együtt kénytelen volt hadba lépni Franciaország ellen Habsburg (Spanyol) Németalföld védelme érdekében. A Diarium beszámolója szerint a császár Mariazellben, a szentáldozást követően, feszülettel a kezében kijelentette, hogy a háborúba nem területszerzési szándékkal lépett be, hanem mert Franciaország erre kényszerítette.86 A császár ez alkalommal — bizonyára nem véletlenül — éppen egy pacifikálét adományozott a kegyoltárra. A drágakövekkel és a birodalmi sas alakjával díszített ötvösmű egy Szent Lipót-ereklyét is tartalmaz.8 7 Sternegger úgy tudja, hogy a Franciaország elleni háború miatt érzett aggodalom mellett az is Mariazellbe vezérelte a három hónappal korábban megözvegyült császárt, hogy új házasságához kérje Mária segítségét.8 8 Lipót 1675 áprilisában második feleségével, Claudia Felicitas császárnéval ismét elzarándokolt Marizellbe,89 majd 1676 júliusában is, hogy két hónappal korábban meghalt feleségéért imádkozzon, és a nevében egy szív alakú arany offert adományozott a kegyoltárra, rajta a császárné haláláról megemlékező 82 Friedrich Polleross: „Pro decore Majestatis" Zur Repräsentation Kaiser Leopolds I. in Architektur, Bildender und Angewandter Kunst. Jahrbuch des Kunsthistorischen Museums Wien 4-5. (2002-2003) 190-295., itt: 204.; Maria Goloubeva: The Glorification of Emperor Leopold I in Image, Spectacle and Text. Mainz 2000. 205. 83 ÖStA HHStA ZP Bd. 2. fol. 1493. Lambeck naplójából tudjuk, hogy a császár erre az útjára Lope de Vega El Peregrino en su patria című drámáját is magával vitte olvasnivalóul. Theodor G. von Karajan: Kaiser Leopold I. und Peter Lambeck. Almanach der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften 18. (1868) 101-156., itt: 130. 84 Sternegger, B.\ Sechstes Jahr-Hundert i. m. 305. 85 ÖStA HHStA ZP Bd. 2. fol. 1636. 86 Idézi Jutta Schumann: Die andere Sonne. Kaiserbild und Medienstrategien im Zeitalter Leopolds I. Berlin 2003. 297.; vö. Theatrum Europaeum. Bd. 11. 357. A strasbourgi püspök 1673 augusztusában XIV Lajos hadügyminiszteréhez, Louvois márkihoz írott levelében gúnyolódik Lipót mariazelli zarándoklatán, és azt tanácsolja, hogy francia király is hasonlóan cselekedjen, hogy maga mellé állítsa az égieket. L. Georges-Bernard Depping: Geschichte des Krieges der Münsterer und Cölner im Bündnisse mit Frankreich gegen Holland in den Jahren 1672, 1673 und 1674. Münster 1840. 173. 87 Franz Wagner: Meisterwerke barocker Goldschmiede- und Steinschneidekunst als Votivgaben für Mariazell. In: Schatz und Schicksal i. m. 173-182., itt: 180. 88 Sternegger, B.: Sechstes Jahr-Hundert i. m. 306-307. 89 ÖStA HHStA ÄZA Karton 10. és uo. ZP Bd. 3. fol. 19.
